Világkor

Világkor

A kíváncsi űrcsiga

2012. január 25. - codesign

Az "Arany tüzekkel kirakott fenséges boltozat" rovatunk ma este komoly versenyzővel gazdagodik: A Csiga-köd, becenevén a Hélix Nebula (született NGC 7293) Szauron szemeként vizslatja komor állhatatossággal bolygónkat. A kozmikus állatkert avagy: Mit keres Európa a déli féltekén ?

eso1205ak.jpeg

 

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Rumra bor

Az Európai Déli  Csillagvizsgáló (ESO European Southern Observatory) sohasem pihen: Vista nevű teleszkópjának köszönhetjük ezt a remekbeszabott felvételt. Az intézmény azért jött létre, hogy az északi félteke (és azon belül kontinensünk) csillagászainak kutatási lehetőséget biztosítson a déli félteke vizsgálatára. Nem mellékesen korunk legtermékenyebb csillagászati obszervatóriumáról van szó, ráadásul ez nem is a mi értékelésünk: az ESO aposztrofálja magát eképpen a saját honlapján. A szerénytelenség indokolt: nevéhez olyan felfedezések fűződnek, mint az első közvetlen bizonyíték a Tejútrendszer középpontjában lévő szupermasszív fekete lyuk létezésére, vagy az olyan apróságok, mint az első exobolygó közvetlen észlelése.

Utoljára akkor támadt ilyen érzésünk, amikor Piszkos Fred - a maga elegáns, de mégis ellenállhatatlan módján -  felhívta a vendéglős figyelmét arra, hogy vörösborát rummal higítva kéri.

A csillagvizsgáló amúgy nemzetközi szervezet, költségvetése pedig 131 millióra rúg, természetesen euróban. Ehhez képest a képet készítő, édesmagyarul a Látvány névre hallgató teleszkópja kénytelen csupán egyetlen érzékelőrendszerrel beérni: a 16 CCD-ből álló, összesen 67 megapixeles infravörös kamerával, melyet az észleléshez -200°C-ra hűtenek. A látható fény tartományában dolgozó szerelvényre ugyanis nem futotta a szűkös keretből. Tekintve, hogy a Vista teljes neve a kacskaringós: Visible and Infrared Survey Telescope for Astronomy, vagyis a látható és infravörös tartományban dolgozó csillagászati távcső, a helyzet felemás. (Az adományozni vágyók és felesleges eurómilliókkal rendelkezőknek ajánlom szíves figyelmébe a csillagvizsgáló Paypal-linkjeit, esetleg ezt az intézményt.

 spitzer infravörös.jpghubble.jpg         


Ugyanez a köd a Spitzer űrtávcső infravörös ill. a Hubble látható tartományban készült felvételén

A Chile-i Atacama-sivatag Cerro Paranal hegyén telepített eszköz amúgy minden szempontból érdemes a bámulatunkra: 4,1 méter átmérőjű, azimutális szerelésű Ritchey–Chrétien-elrendezésű csillagászati távcsőről van szó, amely mentes mind a kómától, mind a szférikus aberrációtól, bármilyen hülyén hangozzék is mindez. 

A kóma (üstököshiba) optikai értelemben egy lencsehiba, mely során a főtengelytől távoli pontból nagyon ferdén és nagy nyílásszögben érkező fénysugarak az ernyőn pontszerű kép helyett üstököscsóvához hasonlító fényfoltot alkotnak. A kóma oka az, hogy a tárgypontból kiinduló sugarak a lencsén különböző mértékű eltérítést szenvednek, így a végeredmény nem egy szabályos szóródási kör, hanem az elméleti találkozási pontból kiinduló üstökösszerű csóva lesz. (fig. A)

A szférikus aberráció (gömbi hiba) az optikai tengellyel párhuzamos és az objektív különböző magasságú övein (zónáin) átmenő fénysugarak az optikai tengely különböző pontjaiban alkotnak képet. Egy tárgypont képe a filmsík helyétől is függő, kisebb-nagyobb, kör alakú folt, ún. szóródási kör. (fig. B)

210px-Koma.gif                 255px-Szferikus.png





fig. A                                                      fig. B


A gigantikus csiga és a planetáris ködök

Rendben, rendben, de mit is látunk a képen ? Nos, Hölgyeim és uraim, a látvány önmagáért beszél. Amúgy pedig a Csiga-köd, más néven a Hélix-nebula közepén megbúvó csillag végóráit csodálják, egy fehér törpévé válás útjára lépett csillagét, amely épp ledobja gázburkát, koncentrikus körökben szórva szét a plazmát, port és gázt a csillagközi térben. Az ehhez hasonló ködöket idejekorán felfedezték, a legkorábbit, a Súlyzó-ködöt 1724-ben éppen Charles Messier lajstromozta M27-es számon katalógusában.
 

A korai időkben azonban ezek a ködök a gázbolygókhoz hasonlóan festettek, ezért nevezte el őket William Herschel planetáris ködöknek, annak tudatában mindenesetre, hogy a jelenségnek a bolygókhoz meteoritmorzsányi közük sem lehet. Emellett felfedezte az Uránuszt, valamint az apja nevéhez köthető a történelem legnagyobb csillagászati átverése. A mi csigánk planetáris köd tehát és gigantikus méretű: a gázfelhő 4 fényévre terjed ki. Ha a Föld lenne a középpontja, majdnem a legközelebbi csillagszomszédunkat súrolná.

A Himalájánál amúgy éppen 4730264200000000000000000000-szer nagyobb. 


A bejegyzés trackback címe:

https://vilagkor.blog.hu/api/trackback/id/tr453630145

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

duncan 2012.02.04. 14:25:22

"Adj egy pohár vörösét, Kvörens, de ne tisztán, hígítsd valamivel.
Kvörens hátraszólt:
- Két deci vörösbort, három deci rummal hígítva."

A párbeszéd a Láthatatlan Légió elején hangzik el, Piszkos Frednek semmi köze sincs hozzá. Ő időnként - barátai és ellenségei óriási megrökönyödésére - málnaszörpöt (aka. málnaszőrt) iszik/kavar.

codesign · http://vilagkor.blog.hu 2012.02.05. 08:58:25

@duncan: Igaz, hirtelen felindulásból elkövetett piszkosfredezés történt. Freddy bátyánk néha valóban málnaszőrt kavargatott. Kavarja ez most, vagy nem kavarja ?

duncan 2012.02.07. 18:25:22

@codesign: no problemo :) csak gondoltam, hogy a pontosság kedvéért, hátha olyan is olvassa a blogot, aki nem ismeri Rejtőt