Világkor

Világkor

A világ leghosszabb kísérlete

2012. január 27. - codesign

Nyolcvanöt év. Az úgynevezett szurokcsepp-kísérlet éppen ennyi ideje folyik szakadatlanul: Az egész 1927-ben kezdődött, amikor Thomas Parnell, az ausztráliai Queensland egyetem professzora fejébe vette, hogy demonstrálja az elképzelhetetlent. Helyesebben a nehezen elképzelhetőt.

Pitch-drop-experiment.jpg

 

Átrepülte ? Igazán ? Micsoda artista !

1927: micsoda év ! Charles Lindbergh átrepüli az atlanti-óceánt a Spirit of St. Louis fedélzetén, New Yorkból egyenesen Párizsba tartva. Az út az első szólóban végrehajtott interkontinentális repülőútként vonult be a történelembe. Gutzon Borglum nekilát a Rushmore-hegyi munkálatoknak, ő és a fia tizennégy éven át szöszmötöl majd a szikla-elnökökkel. A balassagyarmati Deli Janka, és Rózsi Dolly-sisters néven táncosnőként hódítja meg a világot  ...

 

... a  magyar válogatott pedig 125. jubileumi meccsére készül:

magyar válogatott 1927.jpg

 

Egy kísérlet születése

És mi is járt ugyanekkor Thomas Parnell eszében ? A viszkozitás. Az a fizikai tulajdonság, amellyel egy anyag folyékonyságát jellemezzük. Mármost a józan ész azt súgja ugyebár, hogy valami vagy folyékony, vagy nem: legalábbis a hagyományos fizika keretein belül így lenne tisztességes. Ám a dolog korántsem ilyen egyszerű: a viszkozitás trükkös teremtés. Ugyanis számos tényező függvénye, ezek közül egy a hőmérséklet. Ráadásul a mértéke változó: előfordulhat olyan anyag, amely folyékony ugyan, de olyan kis mértékben, hogy évszázadonként nyolc cseppet hullat. Szerencsés esetben.

Türelem, türelem, átkozott gyötrelem

Parnellt mindez nem hagyta nyugodni, és 27'-ben úgy döntött, hogy próbára tesz egy ilyen anyagot, kerül, amibe kerül: a költséget itt években mérték. A demonstráció a szurok, más néven bitumen folyékonyságát volt hvatott bemutatni. A professzor kiválasztott egy tetszetős szuroktömböt, mely szobahőmérsékleten természetesen szilárd, sőt oly törékeny, hogy egy kalapácsütésre könnyen darabokra hullik. Felolvasztotta, majd egy alján lezárt tölcsérbe öntötte. Türelméről tanúskodik, hogy az egész hóbelevancot három évig hagyta hűlni ezután, mielőtt felszabadította volna a tölcsér nyílását. Ezután csupán várnia kellett. Nem is keveset. A víz szobahőmérsékleten ugyanis kábé 2300000000000-szor folyékonyabb a szuroknál. 

pitch2.gif

 

Nyolc évvel később leesett az első csepp, majd kilenc év múlva a második. Parnell ezt még lejegyezte, de a harmadikat már nem élte meg. 1954-ben a kísérletet a fizikaszertár legeldugottabb sarkába száműzték. Itt a poros polcok közt folyt tovább a szuroktömb csendesen, és talán örökre ott is maradt volna, vagy a szemetesben végzi, ha 1961-ben John Mainstone nem csatlakozik az egyetem tanári karához: Amikor a reggeli kávé mellett az egyik kolléga megjegyezte, hogy "Van itt a lomtárban valami érdekes...", és bemutatta az üvegbúra alá zárt csodát, Mainstone azonnal elveszett. Bár kérte és ostromolta a tanszékvezetőt, adjon engedélyt arra, hogy kiállíthassa a kísérletet, erre mindig elutasító választ kapott, mondván, senki sem kíváncsi erre a förmedvényre.De ami késik, nem múlik: 1971-ben sikerre vitte a tervét, a szurokcsepp pedig fényes napvilágnál és bámuló tekintetek kereszttüzében morzsolgatta tovább az idegeket.

Összeesküvés-elmélet

A150px-Pitch_drop_experiment_with_John_Mainstone.jpg kísérletnek ma már saját honlapja és élő webkamerája van, ahol rajongók ezrei figyelik üres óráikban a leesni készülő cseppeket. ( A tudományos háttérben pedig itt mélyülhet el az érdeklődő olvasó.) Ha elsötétül a képernyő, e-mailek sokasága figyelmezteti Mainstone-t az üzemzavarra. Ennek ellenére a legutóbbi, sorban a nyolcadik csepp megérkezését mégsem sikerült rögzíteni: 2000 november 28-án a webkamera éppen üzemen kívül volt. Tény, hogy cseppet leesni még senki sem látott, az eseményt mindig utólag rögzítették. 

Gyanús. Nagyon gyanús.


Az Ignobel-díj  a Nobel-díj paródiája. Nevével a valódi Nobel-díjra kívántak reflektálni (a nobel ugyanis nemest, kiválót jelent németül, az ig- pedig fosztóképző). A nemzetközi tudományos élet azon szereplői részesülhetnek benne, akiknek tevékenysége értelmetlen felfedezésekhez, használhatatlan találmányokhoz vagy egészen egyszerűen mulatságos javaslatokhoz vezetett.
 
Cseppkrónika:

Év Esemény
1930 A kísérlet elindul
1938(Dec) Az első csepp
1947(Feb) A második
1954(Ápr) A harmadik
1962(Máj) A negyedik
1970(Aug) Az ötödik
1979(Ápr) A hatodik
1988(Júl) A hetedik
2000(28 Nov) A nyolcadik
 

dollies1.jpgCULTiRiS_37527_web_.jpg          A Dolly-nővérek és a 27'-es mezőgazdasági vásár

 

Az elismerés

A professzor szerint lehetetlen megjósolni a következő csepp időpontját: a búra alól gázok szöknek el, a tölcsérben lévő massza súlya pedig egyre csökken, ahogy a cseppek érkezésének gyakorisága is. Szerinte és mindenesetre legalább két évet kell várni az újabb adagra. Agodalomra azonban semmi ok: a kísérlet 100 évig még biztosa kitart.A kitartó munka mellesleg meghozta a gyümölcsét: Mainstone-t és Parnell-t Ig Nobel-díjban részesítették 2005-ben. Bár a díj elismertsége nem vetekszik névrokonáéval, a tény tény marad. 

  

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger... 

Forrás:
The Pitch-drop experiment
 
codesign © ideandroid.com

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagkor.blog.hu/api/trackback/id/tr543882823

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dr.Dr. VUVUZELLANÉNI okleveles tengerimalac hentes 2012.01.27. 15:36:18

2012. dec. 21. 16:05:23

mindjart leesik a kovetkezo cs... ..................................................................................................................................................................................................................................................................................................

Szűcslaci 2012.01.27. 15:52:51

Ugyanezt üveggel még érdekesebb lenne - egy-két millió évenként hátha cseppenne egyet.

a sötétség seregeinek vezénylő tábornoka 2012.01.27. 16:37:05

@Szűcslaci: megelőztél :) Viszont ennek nyomán utánanéztem a "katedrálisüveg" elméletnek (miszerint a nagyon régi ablaküvegek alja vastagabb), és úgy fest, nem működik az elmélet, lásd: glassnotes.com/WindowPanes.html
A cikk szerint 1-2 millió év nem lenne elég - úgy 10^32 évre volna szükség (ez az univerzum életkorának úgy 10^22-szerese, ami azért elég sok) ...

tarr 2012.01.27. 16:42:48

az üvegnél is lejátszódik ez az esemény csak még ennél is lassabban. ha mondjuk megnézzük egy régi háznak az ablakát, néha lehet látni hogy az ablak alja vastagabb, sűrűbb mint a teteje, mert egy kicsit már lefolyott az üveg.

ezt is jó tudni :)

mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2012.01.27. 16:50:17

nyilván az utolsó kis szurokcsepp "leesése" után megismétlik a kísérletet, csak hogy biztosra menjenek... ha nem teszik, úgy hiteltelen az egész.

OftF 2012.01.27. 17:06:38

a Dolly nővérek milyen gyorsan cseppentek el?

algi 2012.01.27. 17:58:16

Mi az, hogy 27'? Huszonhét perc?

steelhand 2012.01.27. 19:59:04

Egy kísérlet nem kísérlet, két kísérlet fél kísérlet, három kísérlet egy kísérlet.
Egy kísérlet nem kísérlet...

dukeekud 2012.01.27. 20:12:58

Nekem is mindjart az uveg jutott eszembe. Par eve mikor megtudtam, hogy az uveg valojaban folyadek (ezert is atlatszo) teljesen le voltam dobbenve. Mert kinek jutna eszebe, hogy az uveg, amit csak edzett acelal lehet megkarcolni, nem mas mint, tulhutott folyadek.

suo tempore 2012.01.27. 20:34:32

lassan újra cseppennie kéne, eléggé lelassult az utóbbi időben :)

Rézfaszú 2012.01.27. 21:01:27

@kőporosvazelin: bizony, egy kísérlet nem kísérlet
három kísérlet egy kísérlet

a vegyészek tudják

Almaleves · http://almaleves.blog.hu 2012.01.27. 21:07:27

imádom a fizikát, minden cseppje bitumen

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2012.01.27. 21:13:05

Nem tudom, mit kell ezen a kísérleten görcsölni. Azon kívül, hogy valahol nyugton hagyják, sok befektetést nem igényelhet a kísérlet folytatása. Tekinthetik demonstrációnak vagy érdekességnek. Mellesleg pedig a kísérletek arra is szolgálnak, hogy felfedjenek olyan jelenségeket, amelyeket az addigi elméletek és modellek rosszul jósolnak meg. Még nem tudhatjuk, hogy nem történik-e valami váratlan ezzel a szurokkal. Átrendeződik a szerkezete, megváltozik a színe, szilánkokra durran szét az egyik csepp, mittudomén. Ha nem csinálják meg, sosem derül ki. Ha viszont kiderül ilyesmi, még fontos dolog is következhet belőle. Egy tányérnyi helyet rá lehet szánni, ha már 85 éve tart.

Furin 2012.01.27. 22:24:12

A prof kicsit le lehetett lassulva, képzelem mikor elkezdte:"nnnnnnnnaaaaaaaa mmmmmmooooossssst aaaaaaazzzzzüüüüüvvvveeeeeeggggbbbbbeeeee bbbbbeeeelllleeeeetttttöööööölllllltttttjjjjüüüükkkk...."""":D

Überspannung 2012.01.27. 22:50:10

tudtam, hogy ma sem keltem fel hiába.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2012.01.27. 22:56:38

Lehetne pár egyetemben valakinek annyi esze, hogy beszáll a kísérletbe. A Föld harminc különféle pontján, kissé vegyes körürlmények között elindítani még öt-öt ilyen cseppentést. A szurok nem olyan, hogy naponta megismételhető ez vele, ha valaknek kedve szottyan rá. A kísérleti eredményeket néha előre kell felhalmozni. Mint a holdkőzetek összegyűjtése, amikor igyekeztek többféle kőzetet hazahozni, aztán itthon majd kiderül, hogy mi derül ki belőlük. Még mindig vizsgálgatják a köveket, pedig majdnem negyven éve hozták az utolsót.

Ha a sok szurok-kísérletben eltérések lennének észlelhetők, lehetne keresni az okát. Ha valahol más a csepp profilja, a fotometriai jellemzői, a hőelnyelési jellemzői, a röntgen- vagy MR-képe – ezek a megérintése nélkül is megnézhetők –, és nincs elég nyilvánvaló magyarázat rá, a szurok kristályszerkezeti elemzésével, a csepp felületének elektronmikroszkópos vizsgálatával meg mindenféle ilyenekkel sem, akkor jöhet a kísérlet lényege, az agyalás. Hogy mit nem vettünk eddig észre. Ha száz éve valaki arról beszélt volna, hogy csomót lehet kötni kötegbe fogott vékony üvegszálakból, talán hülyének nézték volna. És megkérdezték volna azt is, hogy mi a francra lenne az jó. Ma műtétek százezreit végzik vele, és ezzel működik a kábeltévé és az internet. Az is csak poén volt, amikor szilíciumból "hatalmas" kristályokat hoztak létre egy űrállomáson. Talán nem kell magyaráznom, hogy mi lett belőle. Vajon az Ignobelt kiosztók biztosan tudják már, hogy a valami érdekes módon formálódott szurokkal a világon semmit sem tudunk kezdeni? Gondolkozhatnának kicsit.

akira2 2012.01.27. 23:43:05

@dukeekud:

"...az uveg, amit csak edzett acelal lehet megkarcolni, nem mas mint, tulhutott folyadek."

Persze, a jég fagypont alatt meg csupán túlhűtött víz... a jeget mégsem hívjuk folyadéknak... :)

Ha így vesszük, akkor minden anyag folyadék - ha a megfelelő hőmérsékletre hűtjük esetleg melegítjük...

dukeekud 2012.01.27. 23:49:53

Orak ota figyelem, de nincs semmi valtozas, azt hittem ennel azert erdekesebb lesz. De mostmar nem fekszem le addig, amig le nem folyik az egesz. :)

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2012.01.28. 00:33:45

@akira2: a jeget mégsem hívjuk folyadéknak

Gleccser formájában mégis eléggé úgy viselkedik. :-) Zavaros ügy ez. Nem tudom, hogy a szilárdnak nevezett anyag kategóriája definíció szerint vajon hol kezdődik. "Felveszi az edény alakját." Legfeljebb mennyi idő alatt? Legfeljebb mekkora mennyiségben?

Elvi szél 2012.01.28. 01:58:32

Öveges professzornak kis kihívás lett volna szóval tartania ezt a kísérletet

Szűcslaci 2012.01.28. 06:52:46

@akira2: nem lett volna fontos, de megjegyzem: nem ártana kismértékben bővíteni ismereteidet az üveg halmazállapotát és egyéb fizikai jellemzőit illetően. Az üveget azért definiálják folyadékként, mert nincs szabályos rácsszerkezete. Mikor a víz megfagy, kialakul benne egy rácsszerkezet - tehát szilárd halmazállapotúvá változik. Amely anyagok ezt nem teszik, azok a folyadékok, gázok, illetve, az üveg halmazállapota valójában "amorf" - vagyis más állapotot mutat, mint amilyen valójában.

magyar bucó 2012.01.28. 07:59:04

@dukeekud:
"az uveg valojaban folyadek (ezert is atlatszo)"

Nincs összefüggés. A gyémánt (és a kvarc, só, cukor...) is átlátszó, pedig kristályos.

gromit 2012.01.28. 08:16:26

hat nem tudom, h az ig- fosztokepzo-e vmilyen nyelven, es hogy az, h a nobel nemetul mit jelent, szamitott-e, de speciel az ignoble letezo angol szo, jelentese "not noble, not honorable"

torvenyfigyelo · http://www.torvenyfigyelo.hu 2012.01.28. 08:41:39

Ausztrál tudósok...? Végülis az is elmegy :).

codesign · http://vilagkor.blog.hu 2012.01.28. 09:07:55

Az ignoble latin származék, eredetije az ignobilis.

magyar bucó 2012.01.28. 09:10:02

@akira2: Nem, a túlhűtött folyadék megőrzi a folyékony állapot molekuláris rendezetlenségét. A szilárd anyagoknak általában kristályszerkezete van.

dukeekud 2012.01.28. 11:13:46

@akira2: "Persze, a jég fagypont alatt meg csupán túlhűtött víz... a jeget mégsem hívjuk folyadéknak... :)

Ha így vesszük, akkor minden anyag folyadék - ha a megfelelő hőmérsékletre hűtjük esetleg melegítjük... "

A szilard es folyadek halmazalapot kozott az a kulonbseg, hogy a szilard halmazalapotnal az anyag atomjai, molekulai, stabil kristalyracsokba rendezodnek.A folyadekoknal nincs kristalyszerkezet. Az uveg csak a kis homorseklet miatti, alacsony homozgas miatt tunik szilardnak, egyszeruen tul suru. Technikailag folyadeknak tekintik. A viz sem fagy meg feltetlenul 0 fokon,megfelelo korulmenyek kozott, meg minusz 40-50 fokon is folyik.

Tulhutott viz:
www.youtube.com/watch?v=atxIYWEti1s
utesre megfagy

dukeekud 2012.01.28. 12:18:50

@akira2: "Persze, a jég fagypont alatt meg csupán túlhűtött víz... a jeget mégsem hívjuk folyadéknak... :)

Ha így vesszük, akkor minden anyag folyadék - ha a megfelelő hőmérsékletre hűtjük esetleg melegítjük... "

A szilard es folyadek halmazalapot kozott az a kulonbseg, hogy a szilard halmazalapotnal az anyag atomjai, molekulai, stabil kristalyracsokba rendezodnek.A folyadekoknal nincs kristalyszerkezet. Az uveg csak a kis homorseklet miatti, alacsony homozgas miatt tunik szilardnak, egyszeruen tul suru. Technikailag folyadeknak tekintik. A viz sem fagy meg feltetlenul 0 fokon,megfelelo korulmenyek kozott, meg minusz 40-50 fokon is folyik.

Tulhutott viz:
www.youtube.com/watch?v=atxIYWEti1s
utesre megfagy