Világkor

Világkor

Világkor

Hold volt hold nem volt

2012. február 06. - codesign
Hold volt, Hold nem volt - A legizgalmasabb szellemi kalandtúrák egyikére hívjuk meg a nagyérdeműt az ismeretterjesztő Asimov nyomán:Mert kísérőnk híján bizony az emberiség mára egyetlen közösségbe forrt harmonikus civilizáció lenne, hadseregek, politika és Woody Allen nélkül. Ellenben sajnos nem is létezne. 
 
 

Első felvonás: Nélküled 

A Nap és a Hold. A szavak önmagukat keresik. 
 
 
"Többen mindinkább úgy vélték, hogy rossz húzás volt lejönni a fáról. Mások egyenesen azt állították, hogy felmenni is kár volt rá."
 
Messzire merészkedünk, nagyon messzire, egészen az emberiség hajnaláig és azon is túl, egyúttal egyben ki is jelentjük: ha őseink felett nem izzott volna a fakó égi lámpás, mára bizony megvalósult volna a Start Trek és Morus Tamás minden utópiája. Így van, ide a rozsdás bökőt, a miértre pedig csak hosszas és kimerítő válasszal szolgálhatunk.

Az utolsó bekezdésben ugyan még következtetéseket is levonunk, addig azonban megkísérlünk a lehető leglogikátlanabb és legkuszább úton haladni, biztos, ami biztos. 
 
Tegyük fel, hogy távoli ősünk egy gyenge és érzelmes pillanatában elengedte hajánál fogva húzott hű asszonyát és felnézett az égre. És nem látta a Holdat ! Az eget csak a csillagok hunyorgása töltötte be. A legfényesebben pedig a Vénusz ragyogott a szerelmi idill felett. Tegyük hozzá, hogy ebben az elképzelt világban ennek a bolygónak van hatalmas kisérője, mondjuk a mi Holdunk ugrott át a szomszédba. Nos, ebben az esetben technikai civilizációnk órája nem ütné örökké a tizenkettediket.
 
A Vénusz és a Hold: az utóbbi nélkül az előbbi bűvölte volna el a szerelmespárokat és késztette volna önkifejezésre az ebeket...
 
Nos, mit is látott derék ősemberünk a mammutvadászat szüneteiben ? Először is a Napot, ahogy felbukkan keleten, végigrohan az égen, majd lenyugszik nyugaton. Ez első alkalommal kissé ijesztő lehetett: ki tudja felbukkan-e ismét ? De az átvirrasztott éjszaka után újra felbukkant a ragyogó csillag és újra lenyugodott - mindezt azóta sem unta meg. Efelől megnyugodhattunk tehát, a Nap teljesíti szerződésben vállalt kötelességeit. 
 
"Az emberiség gyertyaláng a puszta lét sötétjében"

Ott volt azután a csillagos ég: szintén forgott, szemmel láthatóan. Egymáshoz képest mindig ugyanott álltak fényes pöttyei, de az egész egy hatalmas burokként fordult el az otthon kényelmét jelentő barlangok felett - ha 4 perccel sietve is napunkhoz képest. Egyetlen épeszű magyarázat adódott:  A Nap és a csillagok szépen, rendületlenül kerülik meg a Földet, legyen az bár gömb, tányér, esetleg pizza alakú, hordja bár teknősbéka vagy ugróegér a hátán. Egyszerű és gördülékeny, akár a kerék.
 
Azért ez a látvány azért hiányozna... Nem is beszélve arról, hogy sokak szerint a hold okozta árapály hatás segítette elő a sekély part menti vizekben az élet kialakulását: a visszahúzódó víz mosta partokon alakultak ki az első kétéltű, majd szárázföldi élőlények. Az sem elhanyagolható, hogy a biológiai rendszerek rendelkeznek némi ciklikussággal, a Hold pedig egy igen jelentős ciklusért is felelős.
 
Hősünk tehát meggyőződhetett arról, hogy a lapos és mozdulatlan Föld felett kering a Nap és a csillagok. A Hold csak megerősíti a képet. Ugyanis ha véletlenül - mondjuk egy komolyabb tábortüzes társasági esemény másnapján valakinek felötlött volna a fejében, hogy talán a Föld kering valami szeszélyes ötlettől indíttatva a Nap körül, akkor macera van: egyrészt láthatóan nem teszi, másrészt nem keringhet egyszerre a Hold és a Nap körül. Ha pedig kedvenc ősőrültünk előáll azzal, hogy talán a Hold a Föld körül, a Föld pedig a Nap körül rohan, akkor valószínűleg ő lett volna a csalétek a következő mammutcsapdában. Két középpont a világegyetemben ?   
 
Magyarán a Hold puszta jelenléte volt a végső ok, amelynek köszönhetően minden nem geocentrikus világkép nevetség tárgyává vált. Nélküle ugyanis a bolygók vizsgálata óhatatlanul felvetette volna a Föld mozgásának lehetőségét: lássuk, hogy miért !
 
Nos a szabad szemmel látható bolygókat viszonylag hamar felfedezték - egészen egyszerűen azért, mert mozogtak a csillagokhoz képest ! Innen ered a nevük is - vándorok, görögül planetes. A Szaturnusz, a Mars és a Jupiter kört ír le az égen, bár lassabban, mint a Nap, de ugyanoly lelkesen. Viszont a legteljesebb kuszaságban: bizonyos szakaszokban fogják a cókmókjukat és irányt változtatnak - keletről nyugatra mozognak ! Hogyan lehetséges ez ? - merült fel a kérdés a racionalizmussal kacérkodó elvetemült görög csillagászok körében. A kávéházak, vagyis tavernák ettől voltak hangosak, még a csajokat is ezzel a szöveggel szedték fel derék kutatóink - tárgyalt korunkban meglehetős sikerrel.
 
"Úgy érezte, az egész élete álom, s néha elgondolkodott afelől, vajon kinek az álma lehet,
és hogy az illető élvezi-e."

ÍME A KRITIKUS PONT ! Egy Ptolemaiosz nevű csillagász, mellesleg alexandriai polgár megkísérelte rendszerbe foglalni a bolygók különös mozgását, középpontban a mozdulatlan Földdel, de rendszere - bár töretlenül népszerű volt - egyre bonyolultabb lett a mozgások rendszerbe illesztésére tett kísérleteknek köszönhetően. Milyen jól jött volna a keringő Föld képzete ! Ugyanis mérhetetlenül egyszerűvé tette volna a helyzetet: Ha a Föld is a Nap körül kering és a Jupiter is, megvan a megoldás ! A Föld egyszerűen sokkal gyorsabban kering és megelőzi a Jupitert, ilyenkor tűnik úgy, mintha az visszafelé haladna !
 
Ptolemaiosz világképe: amikor még Ön volt a Világ Közepe... 
 
De a Hold hidegen ott fénylett és keringett - kétségtelenül a Föld körül: már megint előállt a két központú világ helyzete. Ki fogadna el egy ilyen őrültséget ! Bár lett volna egyetlen megfigyelhető égitest valahol, amely egy másik bolygó körül keringett volna ! És ha visszatérünk kezdeti feltevésünkre, miszerint Holdunk a Vénusz körül kering, vagy a Vénusz körül is kering egy hasonló égitest: már meg is vagyunk. Mert a Vénusz körül bolyongó Hold szabad szemmel is látható lett volna ! És ha ott kering valami, akkor semmi sem áll a Napközpontú világkép útjába
 
"És látod, ahogy a sarak és vágyak  / ma rendszereddé összeállnak"
 
Ráadásul további érdekességek adódnak a két belső bolygóval kapcsolatban is: a Vénusz és a Merkúr még különösebben viselkedik: míg ugyanis a többiek kedvükre távolodnak el a Naptól, sőt - teljes kört írva le az égen - néha épp az ellenkező oldalra kerülnek a Föld mögé, addig a a Vénusz példának okáért a világért sem kószál el tőle 47 foknál jobban, a Merkúr pedig még ennyire sem ! Egészen egyszerűen hol közelről követik a Napot, hol közelre előzik. Hohó, hiszen beljebb keringenek a Földnél ! Nos itt van egy újabb érv és ezzel sem tudtunk mit kezdeni: a Hold miatt. Persze mindehhez fel kellett ismerni, hogy a napnyugta után egy óráig ragyogó esti csillag és a napkelte előtt felkelő hajnalcsillag egy és ugyanaz a bolygó.
 
De elképzelt világunkban a Hold a Vénusz körül kering, és ez sok mindent megold: az esti csillag körül jó megfigyelhetően keringő test egyrészt világossá teheti, hogy más világok körül is kóvályognak égitestek, másrészt egyértelműsíti azonosságát a hajnalcsillaggal, hiszen akörül is ugyanaz a hold forog. ÉS HA A KETTŐ egy és ugyanaz, akkor az nemcsak az ismeretelmélet szempontjából óriási horderejű fegyvertény. Ebben az esetben csak egy magyarázat lehetséges: ha a Vénusz - holdjával együtt - napnyugta után követi a Napot, hajnalban pedig megelőzi, akkor körülötte kering ! 

Minden összeállt. A Vénusz bolygó a Nap körül utazik, méghozzá közelebb, mint a Föld, az utóbbi tehát ugyanezt teszi. A Geo Center bezár, helyén egy modernebb, világosabb üzletközpont épül: a Helio. A nyitás napján az első ötvenmilliárd érkezőnek ingyen plazagömb.
 
Ráadásul az általános tömegvonzás gondolata is hamarabb felmerült volna, hiszen így egyértelmű, hogy nem esik le minden tárgy a Földre, vagy nem kóborol körülötte ! A Vénusz holdja láthatóan más világ körül kering. Ez esetben Newtont valószínűleg Ponthoszi Arkimonosznak hívják, fejére pedig nem alma esik, hanem - nos, füge. 
 
"Színpadon: a világ, de a szereposztás csapnivaló"
 
Azért ez a számtalan indok valakinek szöget ütött a fejébe: 280-ban Szamoszi Arisztarkhosz megalkotta a heliocentrikus világképet. Teljesítménye előtt neve említésével adózunk. Természetesen ő maga  és kortársai is elvetették az elképzelést. Na mit gondolnak ? Igen, a Hold miatt, amely továbbra is kétségbeesett makacssággal keringett a Föld körül. Szerencse, hogy az elmaradott ókorról beszélünk, így máglya vagy spanyolcsizma nem került szóba.
 
Barátság extrákkal
 
Az sem elhanyagolható tényező, hogy - bármilyen meglepő - a Holdnak köszönhető árapály lassította le Földünk forgását a jelenlegi ütemre. Az intenzívebb Coriolis-erők pedig sokkal kaotikusabb széljárást és időjárást eredményeznének, nem is beszélve arról, hogy az évenkénti 1500 nap miatt az esőerdők mára naptár formájában idéznék fel a régi szép időket.
 
A Coriolis-erő az inerciarendszerhez képest forgó (tehát egyben gyorsuló) vonatkoztatási rendszerben mozgó testre ható egyik tehetetlenségi erő.
 
Gaspard-Gustave Coriolis francia matematikusról és mérnökről nevezték el, aki 1835-ben először írta le a jelenséget.
 
A Coriolis-erő a földön legegyszerűbben egy Foucault-ingával mutatható ki: ez egy olyan inga, mely hosszú időn keresztül leng, és ez által láthatóvá válik a lengési sík elfordulása.
A Coriolis-erő látványos hatással van a légmozgásokra is.  
 
 
Meg kell említenünk továbbá, hogy sokak szerint a hold okozta árapály hatás segítette elő a sekély part menti vizekben az élet kialakulását: a visszahúzódó víz mosta partokon alakultak ki az első kétéltű, majd szárázföldi élőlények. Az sem mellékes, hogy a biológiai rendszerek rendelkeznek némi ciklikussággal, a Hold pedig egy igen jelentős ciklusért is felelős: nem lehet nem észrevenni a menstruációs periódus és a Hold közötti kapcsolatot. Enélkül pedig az örökítés és a szaporodás meg és megújuló folyamata egészen mást irányt vehetett volna, ha ugyan létrejön.
A Hold tömege segít stabilizálni a Föld tengelyét is, helyesebben annak dőlését, ha nem tenné, az évszakok is  roppant különösen viselkednének. 
 
 
A FINÁLÉ - Disputandum est:
 
Utópia létezik...
 
"Ha bármi fontosabb, mint az én egóm, akkor megyek, elkapom és lelövöm!"
 
És hogy miképpen eredményezné mindez a bevezetőben emlegetett magasabb rendű társadalmat ? Nos, a többit önökre bízzuk ! Legyen elég annyi, hogy az ember meghatározott lény: antropocentrikus, etnocentrikus és egocentrikus. És ha ennyi mégsem elég, mindezek forrásaként, vagy ha úgy tetszik végeredményeként: geocentrikus. Ez utóbbi szétzúzása mindenképpen hatott volna az előbbiekre is.
 
Ahogy Kopernikusz bátor és megkésett újítását is hasonlóan forradalmi tettek, események és felismerések követték, ha nem is feltétlenül közvetlen ok-okozati rendszerben: a racionalizmus, a tudomány ébredése, a társadalmi egyenlőség gondolata, úgy ébredhetett volna erre a hajnalra bolygónk évezredekkel korábban akár. Mondjuk még a buszon is magától értetődően adnánk át a helyünket - de ebben azért nem vagyunk olyan biztosak. Ki tudja, mit találtunk volna ki busz helyett...

A Hold nélkül már 4000 éve, de a "leggyávább képzelettel" is legalább 2000 éve bizonyosak lehetnénk abban, hogy nem a Föld a Világegyetem központja, nem csupán a mi hazánk, a mi városunk, nem csupán mi magunk számítunk. Világossá vált volna, hogy a világot bizonyos törvények uralják, amelyek megismerhetőek és érdemesek is a megismerésre.

 
 

Forrás:

Isaac Asimov: A Hold tragédiája; 963-211-315-2
Neil F. Comins Mi lenne a Földön, ha...? ; 963-545-008-7

  

codesign © ideandroid.com

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger... 

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagkor.blog.hu/api/trackback/id/tr122381151

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása