Nyolcvanöt év. Az úgynevezett szurokcsepp-kísérlet éppen ennyi ideje folyik szakadatlanul: Az egész 1927-ben kezdődött, amikor Thomas Parnell, az ausztráliai Queensland egyetem professzora fejébe vette, hogy demonstrálja az elképzelhetetlent. Helyesebben a nehezen elképzelhetőt.
Átrepülte ? Igazán ? Micsoda artista !
1927: micsoda év ! Charles Lindbergh átrepüli az atlanti-óceánt a Spirit of St. Louis fedélzetén, New Yorkból egyenesen Párizsba tartva. Az út az első szólóban végrehajtott interkontinentális repülőútként vonult be a történelembe. Gutzon Borglum nekilát a Rushmore-hegyi munkálatoknak, ő és a fia tizennégy éven át szöszmötöl majd a szikla-elnökökkel. A balassagyarmati Deli Janka, és Rózsi Dolly-sisters néven táncosnőként hódítja meg a világot ...
... a magyar válogatott pedig 125. jubileumi meccsére készül:
Egy kísérlet születése
És mi is járt ugyanekkor Thomas Parnell eszében ? A viszkozitás. Az a fizikai tulajdonság, amellyel egy anyag folyékonyságát jellemezzük. Mármost a józan ész azt súgja ugyebár, hogy valami vagy folyékony, vagy nem: legalábbis a hagyományos fizika keretein belül így lenne tisztességes. Ám a dolog korántsem ilyen egyszerű: a viszkozitás trükkös teremtés. Ugyanis számos tényező függvénye, ezek közül egy a hőmérséklet. Ráadásul a mértéke változó: előfordulhat olyan anyag, amely folyékony ugyan, de olyan kis mértékben, hogy évszázadonként nyolc cseppet hullat. Szerencsés esetben.
Türelem, türelem, átkozott gyötrelem
Parnellt mindez nem hagyta nyugodni, és 27'-ben úgy döntött, hogy próbára tesz egy ilyen anyagot, kerül, amibe kerül: a költséget itt években mérték. A demonstráció a szurok, más néven bitumen folyékonyságát volt hvatott bemutatni. A professzor kiválasztott egy tetszetős szuroktömböt, mely szobahőmérsékleten természetesen szilárd, sőt oly törékeny, hogy egy kalapácsütésre könnyen darabokra hullik. Felolvasztotta, majd egy alján lezárt tölcsérbe öntötte. Türelméről tanúskodik, hogy az egész hóbelevancot három évig hagyta hűlni ezután, mielőtt felszabadította volna a tölcsér nyílását. Ezután csupán várnia kellett. Nem is keveset. A víz szobahőmérsékleten ugyanis kábé 2300000000000-szor folyékonyabb a szuroknál.
Nyolc évvel később leesett az első csepp, majd kilenc év múlva a második. Parnell ezt még lejegyezte, de a harmadikat már nem élte meg. 1954-ben a kísérletet a fizikaszertár legeldugottabb sarkába száműzték. Itt a poros polcok közt folyt tovább a szuroktömb csendesen, és talán örökre ott is maradt volna, vagy a szemetesben végzi, ha 1961-ben John Mainstone nem csatlakozik az egyetem tanári karához: Amikor a reggeli kávé mellett az egyik kolléga megjegyezte, hogy "Van itt a lomtárban valami érdekes...", és bemutatta az üvegbúra alá zárt csodát, Mainstone azonnal elveszett. Bár kérte és ostromolta a tanszékvezetőt, adjon engedélyt arra, hogy kiállíthassa a kísérletet, erre mindig elutasító választ kapott, mondván, senki sem kíváncsi erre a förmedvényre.De ami késik, nem múlik: 1971-ben sikerre vitte a tervét, a szurokcsepp pedig fényes napvilágnál és bámuló tekintetek kereszttüzében morzsolgatta tovább az idegeket.
Összeesküvés-elmélet
A
kísérletnek ma már saját honlapja és élő webkamerája van, ahol rajongók ezrei figyelik üres óráikban a leesni készülő cseppeket. ( A tudományos háttérben pedig itt mélyülhet el az érdeklődő olvasó.) Ha elsötétül a képernyő, e-mailek sokasága figyelmezteti Mainstone-t az üzemzavarra. Ennek ellenére a legutóbbi, sorban a nyolcadik csepp megérkezését mégsem sikerült rögzíteni: 2000 november 28-án a webkamera éppen üzemen kívül volt. Tény, hogy cseppet leesni még senki sem látott, az eseményt mindig utólag rögzítették.
Gyanús. Nagyon gyanús.
Év Esemény
1930 A kísérlet elindul
1938(Dec) Az első csepp
1947(Feb) A második
1954(Ápr) A harmadik
1962(Máj) A negyedik
1970(Aug) Az ötödik
1979(Ápr) A hatodik
1988(Júl) A hetedik
2000(28 Nov) A nyolcadik
A Dolly-nővérek és a 27'-es mezőgazdasági vásár
Az elismerés
A professzor szerint lehetetlen megjósolni a következő csepp időpontját: a búra alól gázok szöknek el, a tölcsérben lévő massza súlya pedig egyre csökken, ahogy a cseppek érkezésének gyakorisága is. Szerinte és mindenesetre legalább két évet kell várni az újabb adagra. Agodalomra azonban semmi ok: a kísérlet 100 évig még biztosa kitart.A kitartó munka mellesleg meghozta a gyümölcsét: Mainstone-t és Parnell-t Ig Nobel-díjban részesítették 2005-ben. Bár a díj elismertsége nem vetekszik névrokonáéval, a tény tény marad.
