"Öt teljes percig. Azután eljárásomat gáncsolni kezdték, és kitört a forradalom, de rövid uralkodásom emlékét ma is áldással emlegeti a nép." Michael Arrington, a Techcrunch újságírója (és vezére) személyesítette meg Eric Schmidt-et a Facebookon, megszédítve annak ismerőseit. A Google pedig nem állam, de kiterjed a szélrózsa minden irányába, és éghajlata igen számottevő.

A szerző, miután bocsánatot kért, hosszasan ismertette a meglepően könnyed és egyszerű "bohózat" részleteit. Az ötlet egy olvasói levél nyomán fakadt, amelyben arról számolt be egy felháborodott delikvens, hogy valós, de használaton kívüli email címének segítségével éltek vissza identitásával a közösségi oldalon. 

Mondanunk sem kell, mindez csali a horgon, sajt a csapdában, méz a bödönben: az újságíró ellenállása megtört -  személyesen is próbára tette a rendszert, és ha már nekilátott, magasra helyezte a lécet: áldozatául Eric Schmidt-et választotta. 

Így történt hogy magamhoz ragadtam a hatalmat, kikiáltottam a diktatúrát, marsall lettem, és bevezettem a kötelező népoktatást

Technikai újságíró lévén a Google-vezér email címe a rendelkezésére állt. És működött. Természetesen létrehozhatott volna egy hamis címet Schmidt nevén, ám a valódi fiók használata egy lényeges előnnyel járt: a regisztráció után azonnal felbukkantak a Facebook javaslatai, a mögöttük álló személyek pedig az ismerős cím láttán feladták esetleges gyanakvásukat és habozás nélkül igazolták vissza a felkéréseket, köztük Chad Hurley, a Youtube alapítója, vagy Elliot Schrage, a Facebook alelnöke.

Mellesleg, a Google lakosai különböző életkorúak, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak

Annak ellenére, hogy a profil és a feltöltött adatok alaposabb vizsgálat után egy óvodást is ajakbiggyesztésre és unott vállvonogatásra késztettek volna, egyre többen jelentkeztek, főképp azután, hogy ismertebb nevek bukkantak fel a kapcsolatok között. 

A Facebookon nem kell ugyan igazolni az email címet, viszont szintén kiterjed a szélrózsa minden irányába...

Amint elkészül egy regisztráció, a rendszer persze kelletlenül arra kér minket, hogy igazoljuk a megadott email-fiók "tulajdonjogát": de ezzel le is tudja a kötelező köröket. Arlington egyszerűen figyelmen kívül hagyta a kérést és kikapcsolta az email-értesítéseket: majd teljes nyugalommal vette birtokába új felületét, küldött és fogadott kéréseket,üzeneteket, olvasta a Hírfolyamot. 

A legzamatosabb mozzanat az, hogy a számos alkalommal felugró figyelmeztetés ellenére, miszerint az email-fiók igazolása nélkül márpedig nincs semmi interakció itt, de nem ám - nagyon is szabadon mozoghatott a Facebook útvesztőiben.

Ezt a hamis regisztrációt természetesen hamar zárolták - de mi történne, ha újságírónk kevesebb közfigyelemnek örvendő személyt fogott volna célkeresztbe, esetleg egy betűt sem ír róla ? Akár évekig is tarthatott volna az előadás - és az ilyesmi minden csalások, átverések, ugratások és összeesküvések melegágya és éltető miazmája.