A világ minden léptékben gyönyörű - vagy éppen hátborzongató: ez nagyrészt azon múlik, hogy a mikroszkóp melyik végén állunk. Tagadhatatlan azonban, hogy a legparányibb szeletei is csodálatos részleteket rejtenek. A Nikon versenyre hívta a mikrovilág rajongóit, az eredmény pedig önmagáért beszél. E videók nemcsak a szellemet, hanem a lelket is gyönyörködtetik, emellett tudományos értékük sem elhanyagolható.  Nem mellékesen magyar vonatkozású is akad közöttük.

A vizibolha labdázik: Kecsesen űzi az amúgy önmagában is elragadó Volvox nevű zöldalga falatnyi gömbjét

Ralf Wagner, német kémikus büszkesége az alábbi remekbeszabott felvétel: főhöse a Daphnia névre hallgató high-tech vizibolha, aki elmerülten játszik egy sci-fibe illő algagömbbel, a Volvox csöppnyi kolóniájával. A kutató a kerti tavában lelt rá a példányra, aki szerencsére éppen játékos kedvében volt: az operatőrök álma az ilyen ritka pillanat. Bár az ötvenszeres nagyítással készült felvétel tudományos szempontból nem rendkívüli, roppant szórakoztató, ráadásul látványnak sem utolsó:

A kis vízibolha a vízibolhák legismertebb képviselője. A nőstény 3-4 milliméter, a hím 1,5 milliméter hosszú. A kis vízibolha kisebb állóvizek és tavak lakója. A mikroalgát a Daphniák nagy mennyiségben fogyasztják, a Daphniák száma gyakran erősen függ a lebegő algák sűrűségétől.

A Volvox önmagában is bámulatos teremtmény: összehangolt tánca már évek óta nyűgözi le az értő közönséget. Bár az alga maga egysejtű, mégis több annál: a példányok hatalmas kolóniákba tömörülnek egy gigászi, egy milliméter átmérőjű kocsonyás gömb felszínén. Mindez csupán a kezdet: a sejtekből ostopárok nyúlnak ki a vízbe, amelyek elmozdítják, sőt akár búgócsigaszerűen meg is pördítik a kolóniát. Íme a cseppnyi balett:

A következő versenyző sem kispályás, bár egészen más versenysúlyban indul: Anna Franz, oxfordi patológus örökítette meg tízszeres nagyítással, amint festéket fecskendez egy csirkeembrióba. Ablakot vágott egy tojásba, hogy a 72 órás embrió láthatóvá váljon, majd 3D mikroszkóp alatt festéket jutatott érrendszerébe, hogy feltáruljon annak szerkezete. A tudós szerint kisfilmje nem csupán a szív erejét és  az érrendszer összetettségét, hanem a természet rejtett szépségeit is meggyőző erővel demonstrálja:

Dominic Paquet neurológus doktor pedig egy ún. time-lapse idővideóval állt elő: mitokondriumokat rögzített negyvenszeres nagyítás alatt (az Alzheimer-kór kutatásában jelentős) Zebrahal egysejtjeiben. A sejtmembránok zöld, a mitokondriumok pedig kék színben pompáznak:

Alább pedig némi ízelítő a különdíjban részesült alkotások közül: Bevalottan elfogulatlanul kezdjük rögtön azzal, amelyik Szegeden készült: Robert Márkus, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának kutatója "forgatta". A videó a bájos ecetmuslica vérsejtjeinek táncát rögzíti ötvenszeres nagyítás mellett:

A következő űrhorror-videó pedig akár egy nyári szuperprodukcióban is megállná a helyét: Egy elszánt kerekesféreg táplálkozásának vagyunk szemtanúi, amely fenyegetően nyújtja ki, majd húzza vissza koronáját: csúcskörüli csillós lebenyeit. A négyszázszoros nagyításon készült felvételért Craig Smith a felelős:

Forrás:

Wikipédia