Úgy fest, mintha egy út kanyarogna a békés nyári messzeségbe. Tökéletesen úgy fest. Az igazság ezzel szemben az, hogy egy louisianai vízi út, a Bayou Chaland felszínére látunk, amelyet milliónyi döglött hal, tarisznyarák, angolna, sőt egy bálna teteme alkot. Rémálomba illő útburkolat.
Az ilyen tömeges halpusztulás nem ritka a Mexikói-öböl északi részén, ahol számos, a halakra nézve végzetes, úgynevezett "dead-zone" található, különösen a Mississippi torkolatában és a környező vizekben. Ezeken a néha összefüggő, néha szakadozott területeken az elégtelen oxigén veszélyezteti a vizek élővilágát. Eddig azonban még sohasem fordult elő, hogy nem csupán egy bizonyos faj egyedei estek volna áldozatul, jelesül azok, amelyek élettere az oxigénnel szűkösen ellátott területekkel érintkezett . Tucatnyi faj érintett ugyanis: a fenti tömör massza sügérek, lepényhalak, pisztrángok elegye - a helyiek még egy bálnát is megfigyeltek a torkolat öböllel határos részén. Olivia Watkins, a Louisiana Department of Wildlife and Fisheries képviselője szerint apály idején a tenger felé igyekvő halak az oxiénhiányos vízben rekednek, így nem jutnak ki az öbölbe.
Többen arra gyanakodnak, hogy a British Petrol közelmúltbéli olajkatasztrófája érezteti a hatását. Nem múlt el nyomtalanul - alaposan összezavarta a helyi ökoszisztéma finom szerkezetét. Ezen a véleményen van Billy Nungesser is, a képek alkotója.
Tudományos körökben is hasonló a vélekedés: előfordulhat ugyanis, hogy a vízbe juttatott olajfaló baktériumoknak köszönhetően megnőhet a hasonló zónák száma az öbölben. Az olajfolt felszámolására tett kétségbeesett kísérletek során ez a módszer ígéretesnek tűnt, az organizmusok azonban elképesztő mennyiségű oxigént igényeltek és vettek fel a vízből az olaj átalakítása során. Bár nincs egyértelmű bizonyíték az összefüggésre, abban mindenki egyetért: a látvány döbbenetes.