Világkor

Világkor

Világkor

Nemzeti űrállomás - orosz űrhotel félpanzióval

2010. október 04. - codesign

Úgy tűnik az RSC Energia - az ISS orosz moduljainak tervezője és gyártója - egy vadonatúj űrállomás építésébe fogott, amelyet célzottan turistáknak és világuralomra törő őrült tudósoknak szán. Az orosz kezdeményezőkészség fél évszázad után visszatér - a verseny élesedik.  Az első díj egy hét, a második pedig két hét a Szovjetunió felett.

Már az Apolló-program lefújása sem volt igazán frappáns ötlet - gazdaságos vagy sem, az emberiségnek szüksége van mélységi felderítőkre. A holdraszállás pillanata nem csupán megindító történelmi mozzanat: egy órára egységbe forrasztotta az emberiséget, ráébresztette arra a pofátlanul nagyszerű tényre, miszerint mindannyian ugyanazon a kőgolyón élünk, amely a hideg és sötét űrben száguld velünk, amolyan túlméretezett űrhajó gyanánt. Amíg azonban egy hosszútávú misszió résztvevőit alaposan felkészítik az utazásra és az összezártság hatásaira, addig a Föld utasainál ez a fejtágító elmaradt: útközben tanuljuk meg a szabályokat.

Nem véletlen az sem, hogy amíg a Hold újbóli meghódítását célzó Constellation-programot le nem fújták, meglepő hasonlóságokat fedezhettünk fel a tervezett és hipermodern elképzelés, valamint a több évtizedes Apolló-koncepció között - az űrsiklóprogram nem váltotta be a reményeket. A NASA a régi terveket ásta elő és módosította: meglepő módon az egész Apolló-küldetést újra kellett elemezni, mert az egyszer már megszerzett tudás lassan feledésbe merült.

Ráadásul a Sun szerint nem Armstrong volt az első a Holdon, hanem a denevéremberek.

Bár az új Orion űrhajó és hordozórakétájának, az Ares-nak a fejlesztését leállították, amikor a Constellation-programot 2010-ben a sutba vetették, a kapszula most mentőkabinként látszik újjáéledni: a Lockheed Martin annak ellenére folytatja kísérleteket, hogy az űreszköz jövője bizonytalan. Mindenesete tény, hogy az USA évekig saját űrjármű nélkül marad: még a Nemzetközi Űrállomást is csupán orosz segítséggel éri majd el. 

 A SpaceX rakétaindítása - 2010

Az űrkutatás, helyesebben annak alkalmazott változata pedig egyre inkább a magánszféra feladatának tűnik: az éledő űrturizmus komoly profittal kecsegtet. Eddig a Space Adventures Ltd. és az orosz űrkutatási hivatal, a Roszkozmosz jóvoltából ruccanhattak ki az űrbe a kíváncsi felfedezők, de az óceán túloldalán a Virgin Galactic is bontogatja a szárnyait: terveik szerint akár 20 000 dollárért, vagyis egy középkategóriás autó árának ellenében tehetünk majd last minute utakat a Föld körül. 

Az RSC Energia most az orosz kereskedelmi űrvállalkozás, az Orbital Technologies társaként vág bele a nagy vállalkozásba: saját űrhotelt építenek, amely a Kereskedelmi Űrállomás (Commercial Space Station - CSS) munkanévre hallgat.

 A CSS lebeg - 278 km és 460 km közötti magasságú pályán: akár az ISS 

A nemzetközi űrállomástól eltérően a CSS-t a Földön szerelik majd össze és egy darabban juttatják az űrbe - méghozzá egyetlen Szojuz rakéta asszisztálása mellett. Méretei ennek ellenére meggyőzőek: hét embert fogad majd. Az indításra 2014-ben kerül sor. Szergej Kosztenko, az Orbital Technologies vezérigazgatója optimista az űrturizmus jövőjét illetően.

A siker érdekében együttműködnek majd a Boeing-el, a SpaceX-el, vagy bármely, az űr elérésére képes országgal, hogy a megfelelő szállítórendszer terveit kidolgozzák. A kooperáció ékes bizonyítéka, hogy a CSS-t az ISS pályájára állítanák és annak mentőkabinjaként is funkcionálna.


Az égi mechanika  - Gyorstalpaló

Végtelenül leegyszerűsítve a képet - kérem, a szakmabeliek most hunyják le a szemüket és forduljanak el - így vázolhatjuk fel az égi mechanika vonatkozó elemeit: minél gyorsabban indítunk útjára egy tárgyat, annál messzebb ér majd földet. Ha megfelelő sebességgel "hajítjuk", olyan magasságban, ahol a légkör fékező hatása már nem érvényesül, körpályán marad, folyamatos és egyenletes sebességgel zuhan, úgynevezett szabadesésben. 
 
Súlytalanság az űrben. Közkézen forgó félreértés, hogy a Föld körül keringő űrállomás személyzete azért van a súlytalanság állapotában, mert ott "nincs gravitáció". Természetesen van - gondoljuk meg, a holdat is azt tartja körpályán - azonban mind az állomás , mind a benne tartózkodó személyzet egyenletes sebességgel zuhan a Föld felé az említett körpályán, a Föld pedig - pongyolán fogalmazva - "kifordul alóluk". Egymáshoz viszonyított sebességük nincsen, tehát - akár egy állandóan zuhanó liftben - fellép a súlytalanság.
 
Az űrbéli navigációt és közlekedést bonyolítja az is, hogy a nagyobb sebesség magasabb pályára emeli a tárgyat. Nem lehet csak úgy "megcélozni" egy objektumot és "megnyomni a gázpedált". A pályák magassága meghatározza a sebességet is. 
 
A Geostacionárius egy a kitüntetett Föld körüli pályák közül - 36 ezer kilométeres magasságban a sebesség éppen a Föld tengelykörüli forgásának a sebessége, így az ezen a pályán haladó szonda mindig a Föld adott pontja felett tartózkodik. 

Az állomást üresen hagynák a látogatások szüneteiben, bár komoly tudományos laboratórium felszerelésével kecsegtetik a tudományos közéletet. Kostenko szerint azonban a látogatók felét inkább a puszta kíváncsiság hajtja: egyszerűen az ablakra tapadnak majd: el nem ítélhető módon. 

A csoportok parancsnoka kivénhedt, tapasztalt űrróka lesz, aki a "Földi patkányokat" felügyeli majd - különös tekintettel arra, hogy a turisták ne szemeteljenek és gondosan eloltsák majd a tábortüzet maguk után.

 

 

Forrás: Discovery, Universtoday, Gizmodo

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagkor.blog.hu/api/trackback/id/tr162344197

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása