Az AU Optronics olyasmit mutat be a nemzetközi FPD-expón, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül: 14"-es laptopjába napelemmel kombinált billentyűzetet épít. 

Bár csupán prototípusról van szó, az ötlet eleganciája és szépsége magával ragadó - egy érintésérzékeny billentyűzetről van szó, amelyet a napenergiát és mesterséges fényt egyaránt hasznosító panelre illesztenek. 

A napelemek hasznosításának kerékkötője a hatékonyság: az eddig megvalósult koncepciók esetében a plusz energiaforrás voltaképpen csak a helyet foglalta és a súlyt növelte - érdemben semmit sem tett hozzá az üzemidő növekedéséhez. Az AUO ennek ellenére optimista: becslésük szerint a megoldás 20 százalékkal csökkenti az energiafelhasználást - vagyis ugyanennyivel növeli az üzemidőt.  Ezek az adatok már átlépik az ingerküszöböt: fontos órákat nyerhetünk általa.

Magunk értetlenül állunk a tény előtt, miszerint még senkinek sem jutott eszébe a gépelés mechanikus energiájának hasznosítása: számos alkalommal támad az a benyomásunk, hogy ha mindent nem is, a tengereket forralását, hegyóriások gyalulásását, valamint a Szahara parkosítását bőven fedezné.

Az AUO nem áll meg itt: olyan 3d kijelzőt ígér, amely szemüveg nélkül kínál minden szögből élvezhető, térhatású képet - a SuperD néven ismert szemmozgás-követő rendszernek köszönhetően. 

Olyannyira biztosak a termék sikerében, hogy kitűzték a tömeggyártás megkezdésének időpontját is: az első fecskék 2011-re várhatóak. 

Forrás: Slashgear

Úgy tűnik, elkéstünk: a Föld ikertestvérét, a bájos nevű Zarminát már kolonizálták. Éteri szépségű, légiesen kecses hadseregek foglalták el, vagyis dehogy: gülüszemű, ronda, nyálkás idegenek rohanták le előttünk. Pedig nekik az olaj se kell. Bolygóközi konfliktusok.

A nemrég felfedezett Gliese 581g - vagy Zarmina - éppen a lakhatósági zónán belül kering, így nagyon valószínű, hogy felszínén folyékony halmazállapotában legyen jelen a víz, ami az általunk ismert élet alapfeltételei közé tartozik. Tömege a Földének körülbelül háromszorosa, amolyan "Szuperföld" tehát, napjától pedig 0,146 csillagászati egységnyire rója pályáját: a Föld esetében ez az érték 1, nem véletlenül: az egységet ugyanis éppen a Föld-Nap középtávolság alapján határozták meg. Átmérője a Föld duplája lehet, a gravitációja pedig a nagyjából a miénk másfélszerese: eszerint bőven elegendő arra, hogy a - miénknél sűrűbb - légkörét megtartsa. 

Állítólag a tenger végén nem feneketlen szakadék van, hanem egy másik kontinens...

A naprendszerében elfoglalt helyzetét tekintve  nagyon valószínű, hogy a felfedező felesége után Zarminának elnevezett exobolygó hipotetikus lakói nincsenek egyedül. És nincsenek messze sem a Zarminánkívüliektől. Sőt, ha kicsit is hasonlítanak ránk, akkor ezidőtájt már komoly súrlódásokra is sor kerülhetett a bevándorlók és őslakosok között - már amennyiben az őslakosok nem  aranyos, mackószerű, fán lakó teremtmények: ez esetben a hódítók plüssjáték-piaca nehéz időknek néz elébe.

A családnevén Gliese 581 g-ként ismert bolygó ugyanis éppen a puhán otthonos lakhatósági  zónán belül található, de szomszédja már nem ilyen szerencsés: a Gliese 681 d nevű hatalmas bolygó ugyanis egy pályával kering távolabb a napjától, mint a Zarmina. Nevét annak köszönheti, hogy hamarabb fedeztük fel, mint belső szomszédját - ezért kapta a belső planéta a soron következő betűjelet. Bár a lakhatósági zóna legszélén kering, hatalmas mérete - hatszor nagyobb a Földnél - elképzelhetővé teszi, hogy élhető környezetet és légkört tudhasson magáénak - legalábbis Michel Mayor a genfi egyetem csillagásza szerint.

Lakhatósági zóna: Az a távolság, amelynek határain belül egy bolygó éppen az életnek megfelelő hőmérsékletet vesz föl központi csillagából. Ez a távolság nem állandó, hiszen függ a nap típusától. Naprendszerünkben a Föld - természetesen - éppen a lakhatósági zónán belül kering, a Mars túl távol, a Vénusz pedig túl közel kering csillagunkhoz. A Gliese 581 a Mérleg vörös törpéje, ráadásul nem esik túl messze tőlünk: 20.5 fényévre szeli az űr hideg sötétjét. Ezt a távolság - jelentős kompromisszumok árán -nem legyűrhetetlen jelenlegi technológiai fejlettségünk lehetséges fejlődési irányainak fényében sem. 

A Zarmina - légköri hatások nélküli - becsült átlagos felszíni hőmérséklete −64  és −45 °C közé esik. Összehasonlításul, ez az érték a Föld esetében -18  °C, amit a légkör  sajátosságai emelnek 15 °C fokra. Amennyiben a Zarmina légköre sűrűbb, az alapvető üvegházhatás miatt akár a Földéhez hasonló hőmérséklettel is számolhatunk.

A D és a G csupán tizenöt millió kilométerre kóvályog egymástól: nagyjából négyszer közelebb, mint tőlünk a Mars, ami pedig még csak nem is lakható - vagy legalábbis nagyon kényelmetlenül az.  A komolytalan és bosszantó következtetés ugye egyértelmű: egy hideg és barátságtalan - ám épp emiatt fejlett technikai civilizációt építő - világ lakójának esetleg szöget üthet a fejébe, hogy az a napfényes, meleg és barátságos hely a szomszédban épp  alkalmas egy kis láblógatásra. Vagy épp fordítva: a Zarmina lakói vágynak a kihívásra. Már amennyiben léteznek egyáltalán - Francesco Pepe genfi csillagász csapata ellenőrző kutatása során még nem találja a nyomát az ötödik bolygónak. Mindenesetre ha a bolygó léte bebizonyosodik és van ott élet, elég közel van ahhoz, hogy a belátható jövőben kimutathatóvá váljék. 

Forrás: UniverseToday, Sciencemag, Wikipedia, Nationalgeographic, io9

A NASA nem vádolható kishitűséggel:  a Solar Shield pajzsot húz Észak-Amerika fölé, hogy megvédje a terület elektromos hálózatát a nyugodt időszaka vége felé járó Nap gigantikus kitöréseitől. A rendszer a Hold nélkül mindenesetre már legalább száz éve üzemelhetne - vagy sem: ez olyan bizonytalan.

1859 szeptember elsején, a munkába mélyedt komoly irodisták olyasmit tapasztaltak, amit ember azelőtt sohasem: A történelem legnagyobb napviharát regisztrálták ezen a napon. 

Nem mellesleg alig valamivel ezelőtt állították üzembe Titusville-ben, Pennsylvaniában az első sikeres olajkutat.  

Richard Carrington, a neves angol csillagász éppen szokott megfigyeléseit végezte, amikor az egyik napfolt közepén két fehér villanásra lett figyelmes - olyan fényesen törtek fel, hogy arra gyanakodott: az árnyékolásra használt ernyője átszakadt és közvetlen napfény érte a műszereket. Miután meggyőződött arról, hogy a jelenség valóban a Nap felszínén található, már bizonyos lehetett abban, hogy valami egészen újat fedezett fel: az ún. fehér flereket, amelyek rendkívül ritkák: 100 év alatt csupán hatvanat sikerült felfedezni belőlük. A pár percig tartó jelenség után igen heves északi-fényről számoltak be a szemtanúk.

 

"A Napon jelentkező fler a naptevékenység egyik megjelenési formája: a naplégkör egy korlátozott részének hirtelen (percek alatti) erős kifényesedése a röntgentartományban és esetleg más hullámhosszokon.

A legnagyobb flerek pedig nagy ritkán minden speciális szűrő nélkül, a látható tartományban készült felvételeken is láthatóak. (fehér flerek)

A flerek gyakorisága a 11 éves napciklus során változik. A legtöbb és legnagyobb fler rendszerint 2-3 évvel a napfoltmaximum után figyelhető meg."

 

Az irodisták azonban erről mit sem tudtak és nem is volt szükségük hivatalos értesítésre: a telegráfok ráztak és szikráztak, a levegő megtelt statikus elektromossággal, a vonalak pedig kisültek. A Sziklás-hegységben az aranyásók bőven hajnal előtt ébredtek: azt hitték, hogy a Nap kel fel a csúcsok felett - olyan intenzív sarki fény jelent meg az égbolton, hogy „újságot lehetett olvasni a vörös és zöld fényben”.

A felfedezője után Carrington-eseménynek elnevezett napkitörés nem az utolsó volt a sorban: a későbbiek folyamán számos ilyen jelenség zavarta össze az elektromos hálózatokat és berendezéseket. Ha megismétlődne egy hasonló erejű napkitörés, még a legmértéktartóbb becslések szerint is tönkretehetné bolygónk nappali féltekéjének teljes transzformátorhálózatát.  

Az amerikai illetékességű National Academy of Sciences jelentése szerint még egy, a Carrington-eseménynél sokkal gyengébb kitörés is tartósan megrongálhatná a hálózatot.

A tényre az amerikai kormányzat is felfigyelt és hivatalos célkitűzésben fogalmazta meg a hálózat érzékeny pontjainak védelmét, mivel: " rendszereik egyre sebezhetőbbek".

Egy kommentelőnk hívta fel a figyelmünket a nagy igazságra: nincs NASA-cikk animáció nélkül. 

A feladatnak a NASA veselkedett neki, mielőtt egy váratlan kitörés teljes sötétségbe borítana mindent: A Solar Shield néven fejlesztett megoldás voltaképpen egy kísérleti űridőjárás-figyelő rendszer, amelyet célzottan az észak-amerikai elektromos hálózat védelmére alakítottak ki. 

Szerencsére a kitörésből származó részecskéknek időbe telik, míg eljutnak a Földre: ez a késedelem ad lehetőséget a védekezésre. A geomágneses viharok a Napból érkező részecskék hatására alakulnak ki és elsősorban a kulcsfontosságú transzformátorállomások számára veszélyesek. Ezek az állomások drágák, nehezen javíthatóak, cseréjük akár egy évig is eltarthat: nagy számban történő kiesésük komoly gondokat okozhat az energiaellátásban. 

Az egyetlen megoldás az, ha jelentős viharok esetén kikapcsoljuk őket - ebből fakad a nehézség is: egészen pontosan meg kell jósolni, hol és mikor törnek ki a legintenzívebben. Mázli, hogy a NASA-nak két különleges űreszköze is kering odafent: a SOHO és a két STEREO szonda 3D-ben fotózhatja le Föld felé tartó koronakidobódásokat, időt és anyagot szolgáltatva a tudósoknak a beható elemzésre.

A STEREO műholdpáros térhatásban rögzíti a Napkitöréseket. Cameron sápadt az irigységtől.

Az űrkutatási hivatal szerint a kidobott koronanyag útja a Naptól a Földre 24-48 órát vesz igénybe. Az útján végig figyelemmel kísért anyag végül elérné az ACE névre keresztelt állomást, amely a Földtől körülbelül másfélmillió kilométer távolságban helyezkedik el. Ez a szonda végezné a kritikus munkát: részletes adatokkal látná el a Nasa számítógépeit a vihar sebességét, sűrűségét, irányát illetően - mintegy 30 perccel a becsapódás előtt. 

A rendszer modellje 

Ez a fél óra azonban elég lenne arra, hogy a NASA modellje alapján kikalkulálják az érintett területeket és értesítsék azok üzemeltetőit, így ők azonnal üzemen kívül helyezhetik rendszereiket. Áramkimaradás így is bekövetkezne, ám csupán néhány percig tartana. A rendszer még kísérleti fázisban jár, egyszerűen azért, mert még nem volt igazán mérvadó alkalom a kipróbálására: a Nap szokatlanul csendes korszakát élte, amely azonban a végéhez közeledik. A NASA hihetetlenül heves napviharokra számít: lesz esély a tesztekre. Esetleg még arra sem lesz: a rendszer élőben vizsgázik majd.

Forrás: DailyTech, Gizmodo, NASA, GeoMag, Wikipédia

Nem, történetünkben nem játszik szerepet sem a NASA, sem a CIA, tekintve, hogy e jellegzetesen offline hype idején nem is léteztek. A Nagy Átverés ugyanis idén ünnepli százhetvenötödik születésnapját. A nyomtatott Hold-hoax.

A bőrkötéses és mértékkel steampunk kiállású naplónkban szereplő bejegyzés szerint a Holdraszállás-esszénk még a tartozás rovatban szerepel. Lelkiismeretünk e tekintetben cseppet sem megértő - elménkben olyan események játszódnak, melyek egy harsányabb részvénytársasági közgyűlés zsibajára emlékeztetnek. Indulatok gerjednek. Erőszakos eseményekre kerülhet sor. És a jegyző hiába veri kalapácsával az asztalt, az Urak nem csendesednek. A háttérből vektorok és üzemanyagadatok zajonganak. Egy vérmesebb pályaszámítás levetett cipőjével botcsinálta Hruscsovként veri a széktámlát. És ekkor közbelép az erős férfi  és 175 évét meghazudtolva csillapítja le a tömeget: AZ ELKÉPESZTŐ, A CSODÁLATOS, A NAGY HOLD ÁTVERÉS. 

A Hold nemcsak napjainkban borzolja fel az érzékeny lelkű ebek és gazdáik idegrendszerét. Évezredek óta foglalkoztatja az emberiség kevésbé földhözragadt egyedeit, köztük azokat a sikerültebb példányokat, akik a tudásvágy talaján termő ágak zörejéből sem átallották kihallani az aranyak csörgését. Esetleg a hírnév harsonáit. 

 Akárhogy is - a New York Sun 175 éve megdöbbentő felfedezésről számolt be: A Hold, melyet sűrű erdőségek és hatalmas óceánok borítanak, szőrrel fedett testű, denevérszerű lények otthona , akik egy gigászi piramis tövében élnek.

Persze mindez még az internet és a mobiltelefon, sőt, hogy mást ne mondjak: a televízió megjelenése előtt történt - meg sem lepődünk azon, hogy a népek nem bíbelődtek légkörrel, vákuummal és távlátólencsék felbontásaival. A Hold nagyjából kábé úgy élt az elképzeléseikben, mint mondjuk egy pestinek Kazincbarcika - állítólag ott is felütötte már a fejét az élet. 

Ráadásul a kíméletlenül nem real-time világban másképp terjedtek a pletykák és átverések is: Guttenbergnek és a litográfiának köszönhetően megjelentek a napilapok. Némelyek akár - fogódzkodjanak meg valamiben - húszezres példányszámban is. 

A nagy Hold-átverés minden idők legnagyobb csalásaként vonult be az újságírás történetébe.

Minden 1835 augusztus 25-én kezdődött. Nálunk a Diéta a jobbágyok örökváltságán kapott hajba éppen, míg ezalatt a Sun büszke vezércikkének fejcíme ezt hirdette:

FANTASZTIKUS CSILLAGÁSZATI FELFEDEZÉSEK

            MELYEKET NEMRÉG TETT

BÁRÓ JOHN HERSCHEL, A KIRÁLYI TUD.TÁRS. TAGJA Etc.

A JÓREMÉNYSÉG-FOKÁNÁL

[AZ EDINBURGHI TUDOMÁNYOS KÖZLÖNY ALAPJÁN]

A cikk, egy hatrészes sorozat első tagja, egy bizonyos Herschel úr hihetetlen megfigyeléseit vázolta fel. (Herschel neve ma sem hangzik ismeretlenül, a csillagászat igazi nagy sztárjai közé tartozik.) "Hatalmas méretű teleszkópján és egy teljesen új tudományos elv alapján" - folytatta a Sun cikke - fedezte fel, hogy a Holdat élőlények sokasága lakja. Amerre a szem ellát, unikornisok, bölények és kétlábon járó hódok nyüzsögnek. A negyedik cikk pedig előállt a nagyágyúval: intelligens, denevérszerű, de emberszabású lények alkotta civilizációról adott hírt.

Bizonyosan emberi lények, járásuk egyenes és méltóssággal teli...Átlagos magasságuk négy láb, fejük kivételével rövid és fényes rézszín szőrzet fedi testüket, szárnyuk finom és áttetsző, szőrtelen hártyaként feszül hátukon egészen a lábikrájukig...

Azt hiszem, őszinte sajnálatunkra, be kell vallanunk, hogy mindebből egy szó sem igaz. Bár Herschel János széles körben ismert és elismert tudós volt, különösen dél-afrikai kutatóútja nyomán - de egy ilyen felfedezés még tőle is komoly teljesítménynek számított volna. Szó sem volt hatalmas új teleszkópról, különösen nem holdfenyvesekről és denevéremberekről. (Az utóbbira 150 évet kellett várnia a lelkes közönségnek.) Sőt, Edinburghi Tudományos Közlöny sem létezett. Egyáltalán. 

A tény, hogy itt tízezerszám vették palira a döbbent olvasókat, csupán szeptemberben derült ki, amikor maga Richard Adam Locke - aki nem tévesztendő össze John - Az értekező - Locke báróval - bevallotta, hogy e tündöklő tudományos eredmény nem a kitűnő tudós munkájának gyümölcse, hanem és leginkább gazdag képzeletének szülötte. Mindenesetre -  O tempora, o mores ! - jegyezzük meg: a Sun példányszáma akkoriban az egekbe szökött és a riválisok egymással versengve jelentették meg témábavágó cikkeiket. És ami a legszebb: A Sun sohasem ismerte el a csalást. Magunk hálát adunk, hogy már oly korban élhetünk, melyben a média nem gyülevész és szenzációhajhász horda.

Szép napot !

Update: A tervezett felfedező-expedíció:

Forrás:Gizmodo, vonatkozó irodalom, A leleplező NASA-videó.

Harmincéves lett a Birodalom visszavág - kihagyhatatlan és ritkán látott képekkel ünnepli a megjelenő könyv és a Vanity Fair válogatása . Mielőtt elmerülnénk a werkfotók zsibvásárában, megcsodálnánk Boba Fett felszerelését, amely bármely kohásznak és hegesztőnek is becsületére válna - szögezzük le a tényt: a Birodalom gonosz bár, hataloméhes és a legkevésbé sem demokrata, viszont gondoskodott arról, hogy Luke puhára essen.

Az egyértelmű kedvencünk: Han Harrison, akarjuk mondani Ford Solo ül egy X-szárnyú vadász előtt a jóképű, ám magányos farkasként szocializált csempészek szokott arckifejezésével, amely világunkban kizárólag a korai illegális kommunista mozgalom haramiáit és Robin Hood csapatának élmunkásait jellemezte, vagy hogy is van ez - kár, hogy nem a Millenium alkotja a hátteret:

Nos, miután megtudtuk, hogy a Birodalom féltőn óvja Luke-ot a fúvó szelektől is, már meg sem lepődünk azon, hogy a Lépegetők korántsem olyan félelmetesek - pláne, hogy csak három van belőlük, a többi pedig csupán "falra hányt borsó". Sokkal menőbb ennél a Lázadók bázisa, amely itt a Földön is megtekinthető:

Alább pedig Boba Fett teljes felszerelése tekinthető meg - hű jellemzésére tett kétségbeesett kísérleteink közben lettünk figyelmesek arra, hogy a látvány szót kér. Beszéljen hát önmagáért:

Chewbacca Leia hercegnőnek magyarázza el épp a  vukik társadalmának szocikultúrális sajátosságai közül a legmegejtőbbet: a vuki harcos életének legfontosabb pillanata, amikor a zsákmánnyal a karján áll a fényképezőgép lencséje elé. Szerencsére  Carrie Fisher nem beszéli a vukit, ahogy Peter Mayhew sem. 

Végül egy bájos stábfotó: együtt a csapat:

"Öt teljes percig. Azután eljárásomat gáncsolni kezdték, és kitört a forradalom, de rövid uralkodásom emlékét ma is áldással emlegeti a nép." Michael Arrington, a Techcrunch újságírója (és vezére) személyesítette meg Eric Schmidt-et a Facebookon, megszédítve annak ismerőseit. A Google pedig nem állam, de kiterjed a szélrózsa minden irányába, és éghajlata igen számottevő.

A szerző, miután bocsánatot kért, hosszasan ismertette a meglepően könnyed és egyszerű "bohózat" részleteit. Az ötlet egy olvasói levél nyomán fakadt, amelyben arról számolt be egy felháborodott delikvens, hogy valós, de használaton kívüli email címének segítségével éltek vissza identitásával a közösségi oldalon. 

Mondanunk sem kell, mindez csali a horgon, sajt a csapdában, méz a bödönben: az újságíró ellenállása megtört -  személyesen is próbára tette a rendszert, és ha már nekilátott, magasra helyezte a lécet: áldozatául Eric Schmidt-et választotta. 

Így történt hogy magamhoz ragadtam a hatalmat, kikiáltottam a diktatúrát, marsall lettem, és bevezettem a kötelező népoktatást

Technikai újságíró lévén a Google-vezér email címe a rendelkezésére állt. És működött. Természetesen létrehozhatott volna egy hamis címet Schmidt nevén, ám a valódi fiók használata egy lényeges előnnyel járt: a regisztráció után azonnal felbukkantak a Facebook javaslatai, a mögöttük álló személyek pedig az ismerős cím láttán feladták esetleges gyanakvásukat és habozás nélkül igazolták vissza a felkéréseket, köztük Chad Hurley, a Youtube alapítója, vagy Elliot Schrage, a Facebook alelnöke.

Mellesleg, a Google lakosai különböző életkorúak, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak

Annak ellenére, hogy a profil és a feltöltött adatok alaposabb vizsgálat után egy óvodást is ajakbiggyesztésre és unott vállvonogatásra késztettek volna, egyre többen jelentkeztek, főképp azután, hogy ismertebb nevek bukkantak fel a kapcsolatok között. 

A Facebookon nem kell ugyan igazolni az email címet, viszont szintén kiterjed a szélrózsa minden irányába...

Amint elkészül egy regisztráció, a rendszer persze kelletlenül arra kér minket, hogy igazoljuk a megadott email-fiók "tulajdonjogát": de ezzel le is tudja a kötelező köröket. Arlington egyszerűen figyelmen kívül hagyta a kérést és kikapcsolta az email-értesítéseket: majd teljes nyugalommal vette birtokába új felületét, küldött és fogadott kéréseket,üzeneteket, olvasta a Hírfolyamot. 

A legzamatosabb mozzanat az, hogy a számos alkalommal felugró figyelmeztetés ellenére, miszerint az email-fiók igazolása nélkül márpedig nincs semmi interakció itt, de nem ám - nagyon is szabadon mozoghatott a Facebook útvesztőiben.

Ezt a hamis regisztrációt természetesen hamar zárolták - de mi történne, ha újságírónk kevesebb közfigyelemnek örvendő személyt fogott volna célkeresztbe, esetleg egy betűt sem ír róla ? Akár évekig is tarthatott volna az előadás - és az ilyesmi minden csalások, átverések, ugratások és összeesküvések melegágya és éltető miazmája.

Minden látszat ellenére a kép valódi, érintetlen és nem hiányzik egy része sem: a vakut pedig a Cassini űrszonda villantotta el egy hónapja félmillió kilométerrel a Szaturnusz mögött. A látvány elsőre zavaros, a másodikra meghökkentő. Mit lát a képen ?

Akár az optikai illúziók: beletelik egy kis időbe, amíg összeáll a kép, de ha összeállt, akkor már szinte meg sem lehet szabadulni tőle.

A Cassini a felvétel pillanatában a Szaturnusz mögött száguldott: a szonda, a Nap és a bolygó szinte egyvonalban állt (A pedánsabb olvasók kedvéért jegyezzük meg, hogy az általuk bezárt szög 178 fokot tett ki.) A Cassini szemszögéből a Szaturnusz teljes sötétségbe burkolózott, szinte semmilyen fényt nem kapott a Naptól. Magyarán a szonda a bolygó éjszakai oldalán tartózkodott, annak gyűrűi alatt.

A gyűrűkön viszont nagyon is átszűrődik központi csillagunk fénye - kivéve a Szaturnusz sötét, háromszög alakú árnyékát, melyet a gyűrűkre vet. A háromszög baloldala íves - természetesen, hiszen az nem más, mint a bolygó vonala. Az űrben nem érvényesül a légkör szóró hatása: az árnyékok rendkívül élesek. Ez a földi körülményekhez szokott szem számára roppant szokatlan látvány.

De mitől fénylik a gyűrűk sötét bolygó fedte íve ? Nos, a magasabban fekvő, megvilágított ív a Nap fényét a bolygóra tükrözi, onnan pedig a belső ívre vetődik - kirajzolva a gyűrűk finom sziluettjét. Alattuk pedig a sejtelmes derengés nem más, mint a bolygó nappali oldaláról átszűrődő fény a légkörben - a Földön is csak napnyugta után 90 perccel lesz teljesen sötét.

Mindent összevetve, ha a Szaturnusz hidrogénből és héliumból álló légkörét hasítaná egy űrhajóban, éppen a hajnalt tapasztalná meg, míg felül az eget a gyűrűk szemkápráztató gyémánt ragyogása töltené be, amelyet a Szaturnusz gigászi árnyéka keresztez.

Ha esetleg még mindig zavaros lenne kissé a kép, az alábbi példák segíthetnek:

Az alábbi képen a Nap a Szaturnusz mögött áll, a gyűrűk sziluettje mégis kirajzolódik a bolygó előtt.

Más szögből: a szaturnusz árnyéka a gyűrűkön...

...a szonda pedig alattuk rejtőzik.

A Cassini  a tudományos célú űrkutatás eddigi legnagyobb szabású vállalkozása, amelynek célja a Szaturnusz gázóriás és holdjainak vizsgálata. A Huygens nevű leszállóegységet már eljuttatta a naprendszer legrejtelmesebb égitestének, a Titánnak a felszínére, és számtalan szemkápráztató képpel ejtette ámulatba közönségét. Egy lenyűgöző példa: Az Enceladus gejzírjei:

Az 5712 kg-os űrszonda 366 kg tömegű tudományos műszert cipel magával -  az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (RMKI) kutatói a fedélzeti magnetométer (MAG) és a plazma spektrométer (CAPS) létrehozásában segédkeztek. A fenti kép értelmezésében is segíthet az alábbi animáció, amely a Cassini Szaturnusz körüli pályáját illusztrálja a maga gigantikus teljességében:

És a még élesebb kép érdekében következzék a Szaturnusz holdjainak lenyűgöző tánca a szonda felvételei alapján. Az égi keringő:

Forrás: Discovermagazine, Gizmodo, Wikipedia

Úgy tűnik az RSC Energia - az ISS orosz moduljainak tervezője és gyártója - egy vadonatúj űrállomás építésébe fogott, amelyet célzottan turistáknak és világuralomra törő őrült tudósoknak szán. Az orosz kezdeményezőkészség fél évszázad után visszatér - a verseny élesedik.  Az első díj egy hét, a második pedig két hét a Szovjetunió felett.

Már az Apolló-program lefújása sem volt igazán frappáns ötlet - gazdaságos vagy sem, az emberiségnek szüksége van mélységi felderítőkre. A holdraszállás pillanata nem csupán megindító történelmi mozzanat: egy órára egységbe forrasztotta az emberiséget, ráébresztette arra a pofátlanul nagyszerű tényre, miszerint mindannyian ugyanazon a kőgolyón élünk, amely a hideg és sötét űrben száguld velünk, amolyan túlméretezett űrhajó gyanánt. Amíg azonban egy hosszútávú misszió résztvevőit alaposan felkészítik az utazásra és az összezártság hatásaira, addig a Föld utasainál ez a fejtágító elmaradt: útközben tanuljuk meg a szabályokat.

Nem véletlen az sem, hogy amíg a Hold újbóli meghódítását célzó Constellation-programot le nem fújták, meglepő hasonlóságokat fedezhettünk fel a tervezett és hipermodern elképzelés, valamint a több évtizedes Apolló-koncepció között - az űrsiklóprogram nem váltotta be a reményeket. A NASA a régi terveket ásta elő és módosította: meglepő módon az egész Apolló-küldetést újra kellett elemezni, mert az egyszer már megszerzett tudás lassan feledésbe merült.

Ráadásul a Sun szerint nem Armstrong volt az első a Holdon, hanem a denevéremberek.

Bár az új Orion űrhajó és hordozórakétájának, az Ares-nak a fejlesztését leállították, amikor a Constellation-programot 2010-ben a sutba vetették, a kapszula most mentőkabinként látszik újjáéledni: a Lockheed Martin annak ellenére folytatja kísérleteket, hogy az űreszköz jövője bizonytalan. Mindenesete tény, hogy az USA évekig saját űrjármű nélkül marad: még a Nemzetközi Űrállomást is csupán orosz segítséggel éri majd el. 

 A SpaceX rakétaindítása - 2010

Az űrkutatás, helyesebben annak alkalmazott változata pedig egyre inkább a magánszféra feladatának tűnik: az éledő űrturizmus komoly profittal kecsegtet. Eddig a Space Adventures Ltd. és az orosz űrkutatási hivatal, a Roszkozmosz jóvoltából ruccanhattak ki az űrbe a kíváncsi felfedezők, de az óceán túloldalán a Virgin Galactic is bontogatja a szárnyait: terveik szerint akár 20 000 dollárért, vagyis egy középkategóriás autó árának ellenében tehetünk majd last minute utakat a Föld körül. 

Az RSC Energia most az orosz kereskedelmi űrvállalkozás, az Orbital Technologies társaként vág bele a nagy vállalkozásba: saját űrhotelt építenek, amely a Kereskedelmi Űrállomás (Commercial Space Station - CSS) munkanévre hallgat.

 A CSS lebeg - 278 km és 460 km közötti magasságú pályán: akár az ISS 

A nemzetközi űrállomástól eltérően a CSS-t a Földön szerelik majd össze és egy darabban juttatják az űrbe - méghozzá egyetlen Szojuz rakéta asszisztálása mellett. Méretei ennek ellenére meggyőzőek: hét embert fogad majd. Az indításra 2014-ben kerül sor. Szergej Kosztenko, az Orbital Technologies vezérigazgatója optimista az űrturizmus jövőjét illetően.

A siker érdekében együttműködnek majd a Boeing-el, a SpaceX-el, vagy bármely, az űr elérésére képes országgal, hogy a megfelelő szállítórendszer terveit kidolgozzák. A kooperáció ékes bizonyítéka, hogy a CSS-t az ISS pályájára állítanák és annak mentőkabinjaként is funkcionálna.

Az égi mechanika  - Gyorstalpaló

Végtelenül leegyszerűsítve a képet - kérem, a szakmabeliek most hunyják le a szemüket és forduljanak el - így vázolhatjuk fel az égi mechanika vonatkozó elemeit: minél gyorsabban indítunk útjára egy tárgyat, annál messzebb ér majd földet. Ha megfelelő sebességgel "hajítjuk", olyan magasságban, ahol a légkör fékező hatása már nem érvényesül, körpályán marad, folyamatos és egyenletes sebességgel zuhan, úgynevezett szabadesésben. 

 

Súlytalanság az űrben. Közkézen forgó félreértés, hogy a Föld körül keringő űrállomás személyzete azért van a súlytalanság állapotában, mert ott "nincs gravitáció". Természetesen van - gondoljuk meg, a holdat is azt tartja körpályán - azonban mind az állomás , mind a benne tartózkodó személyzet egyenletes sebességgel zuhan a Föld felé az említett körpályán, a Föld pedig - pongyolán fogalmazva - "kifordul alóluk". Egymáshoz viszonyított sebességük nincsen, tehát - akár egy állandóan zuhanó liftben - fellép a súlytalanság.

 

Az űrbéli navigációt és közlekedést bonyolítja az is, hogy a nagyobb sebesség magasabb pályára emeli a tárgyat. Nem lehet csak úgy "megcélozni" egy objektumot és "megnyomni a gázpedált". A pályák magassága meghatározza a sebességet is. 

 

A Geostacionárius egy a kitüntetett Föld körüli pályák közül - 36 ezer kilométeres magasságban a sebesség éppen a Föld tengelykörüli forgásának a sebessége, így az ezen a pályán haladó szonda mindig a Föld adott pontja felett tartózkodik. 

Az állomást üresen hagynák a látogatások szüneteiben, bár komoly tudományos laboratórium felszerelésével kecsegtetik a tudományos közéletet. Kostenko szerint azonban a látogatók felét inkább a puszta kíváncsiság hajtja: egyszerűen az ablakra tapadnak majd: el nem ítélhető módon. 

A csoportok parancsnoka kivénhedt, tapasztalt űrróka lesz, aki a "Földi patkányokat" felügyeli majd - különös tekintettel arra, hogy a turisták ne szemeteljenek és gondosan eloltsák majd a tábortüzet maguk után.

Forrás: Discovery, Universtoday, Gizmodo

Ezen a képen nem dolgoztak szorgos algoritmusok: születésekor Bleriot épp az eget karcolgatja levegőnél nehezebb gépével, az autó leginkább hóbortszámba megy, Tunguzkát pedig alig egy éve tették földdel egyenlővé az idegenek. Nem Photosop.

Derék képszerkesztőnk idén ünnepli huszadik születésnapját,a fotó ellenben több, mint száz éves. Bár olybá tűnik - DeLoreanünk nagygenerálon lévén - időutazásra sem vállalkoztunk. A három orosz parasztlányt Szergej Prokudin-Gorsky, a hírneves fotós kapta lencsevégre Kirillov környékén, 1909 aranyló tavaszán. Ezidőtájt II. Miklós minden oroszok cárja, Lenin Finnországban bujdokol, szabadidejében világmegváltó tervein szöszmötölve - és senki sem beszéli le róla, Ausztrália egy éve hihetetlen krikettmeccsen győzte le Angliát, Yukio Ozaki, Tokió liberális és antimilitarista polgármestere húszezer cseresznyefát küld Washingtonba   - ajándék gyanánt.  Ízlése előtti főhajtásképp az ő portréja koronázza a bekezdést.

Prokudin-Gorsky felelős Tolsztoj egyetlen színes portréjáért és általa ismerhettük meg a cár átható tekintetét is. Az uralkodó megbízásából örökíti meg a század elején a birodalom életének számos mozzanatát, az alattvalók mindennapjait és az orosz tájak izzó színeit - a Kodak ötletes szabadalmának köszönhetően. Az élénk színek három különböző - piros, zöld és kék szűrővel, egyszerre készült kép kombinációjának eredményei: olyan meggyőzőek, mintha korunk kamerái kerültek volna vissza az időben. 

 

II. Miklós és Lev Tolsztoj - A hatalom stílusa és a stílus hatalma

 

 

A fotók pedig valódi időutazásra hívnak - a századelő Oroszországa szürreális kavalkád - a szelíd középkoron már anakronisztikus réseket ütnek a modern idők:

 

"Halló központ ? Itt Ferenc József ! A Kreml-egyest kérem !" 

 

 

Vidéki tanulmány

 

 

A gépek dohognak, nem a Volga zúg...

 

 

Seyyid Mir Mohammed Alim Khan , Bokhara emírje - keze a kardja markolatán

 

Alább részleteiben látható a technika: az első három monokróm kép három másodperces exponálás mellett készült, három különböző színszűrő segítségével. Ma már egyszerűbb az összeillesztésük, mint Prokudin-Gorsky korában: akkor a közönség még kivetítő segítségével csodálhatta meg a pompás színeket:

 

 

 

További - gyönyörű - képek itt !

Az ember elhajít egy Nokiát és egy Androidos telefont talál el: nem is beszélve arról, hogy lassan leszámolhatunk azzal az elterjedt hiedelemmel, miszerint a mobilokba épített kamerák nem vehetik fel a versenyt az alsókategóriás dedikált fényképezőgépekkel sem: egyre több olyan termék villant - szó szerint - olyan képességeket, amelyek a mindennapi használat során meggyőzik a legmakacsabb kétkedőket is.

Ennek ellenére sokszor éppen a beépített fényképező-alkalmazás köti a kereket a karóhoz, viszik Katát a kútra: Bosszantó korlátozásokkal, szűk lehetőségekkel, borzalmas végeredménnyel fűszerezi a felhasználók öröklétnek szánt, meghitt pillanatait. Van megoldás: A platformra írt fotóalkalmazások valódi kamerát faragnak a mobilból. És nem baltával teszik.

Camera 360

Ez az alkalmazás nemcsak kibővíti a fényképezéssel kapcsolatos lehetőségeket, hanem - nemes egyszerűséggel - leváltja a beépített felületet. HDR-szerű hatásokat, fekete-fehér módot, szépia és retró színezést kínál. A szelektív fókusz, a beállítható késleltetésű exponálás hab a tortán: telefonunk a beállítások bőségszarujává válik. Az általános vélemény szerint az ingyenes alkalmazások körében nincs párja. Link.

Adobe Photoshop Express

A név által sugaltakkal ellentétben nem sok köze van idősebb testvéréhez: csupán gyorsszerkesztést tesz lehetővé - azt viszont hatékonyan és egyszerűen. Némi kivágás, átméretezés, fényezés még belefér, nem mellesleg pedig érintőkijelzőre szabott: kezelése nem kergeti őrületbe a felhasználót. Link.

Vignette

A Vignette ütős kombináció: egyrészt a fényképezés lehetőségeit szélesíti, másrészt komoly mennyiséget kínál a különféle utólagos effektekből. Specialitása a keretezés és a finomabb művészi hatások kezelése, de a kamera beállításai között is ínyencségekre bukkanhatunk: ilyen a kijelző érintésére történő exponálás, vagy a gyorsfényképező mód.Link.

PicSay

A PicSay könnyedén alakítja képei színezését, árnyalatait, de mindez csak adalék: a leghasznosabb tulajdonsága a képek gyorsfeliratozása, szövegbuborékok elhelyezése, torzítások és módosítások alkalmazása. Link.

AndroPan

Az AndroPan egy remek és kezes panorámakép-készítő alkalmazás. Sorozatképekből fűz össze meglepő könyedséggel látványos körképeket: a beállításokkal pedig tovább finomíthatjuk a végeredményt. Az apró lencse mégis befogja a Hősök terét. Link.

Retro Camera

Ha merengve áll meg egy-egy avíttabb kamera előtt, csodálja szépségüket és minden vágya, hogy egy ilyet birtokoljon, a Retro Camera álmai alkalmazása: öt klasszikus kamera kezelőfelületét kínája fel, ráadásul a képeket is az azok által használt filmek szerint módosítja. Voltaképpen a Hipstamatic androidos változata. Link.

 

 

3D gallery

 

Kissé kilóg a sorból - ez az alkalmazás a már elkészült képek böngészését teszi igazi élménnyé. Mindenképpen érdemes próbát tenni vele ! Link.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pixelpipe

 

 

Ha képek és gyorsvideók, sőt, remek képek és  gyorsvideók készítésére adná a fejét, és a végeredményt rendszeresen töltené fel a felhőbe, a Pixelpipe a megfelelő eszköz: az elkészült képeket bármilyen tárhelyre, galériára feltölti a számunkra: 110 szolgáltatást támogat és ezek köre tovább bővül.

 

 

További remek alkalmazások: "ProPaint Camera" and "Sleek Camera" és az inkább tréfás, mint hasznos "ThermalCamera". Jó böngészést !

Forrás:Lifehacker

Szinte felsorolhatatlan, hány esetben jöhet jól, ha hétmérföldes linkek helyett egy decens, csinos , szemre kellemes hivatkozással állhatunk elő - főleg, ha víruskampányok, esetleg valódi vírusok terjesztése a célunk. A Google szolgáltatása ez utóbbi esetben nem a legmegfelelőbb eszköz, hiszen komoly spamszűrővel és ellenőrzési rendszerrel rendelkezik - ellenben végre saját weboldalt kapott. 

Apró figyelmesség: Ha a ".qr" kifejezést bármilyen Google által rövidített link végéhez illesztjük, akkor url helyett QR-kódot kapunk. 

Ha inkább a beépített kiterjesztések hívei vagyunk, továbbra is rendelkezésünkre áll a goo.gl Chrome kiegészítés, valamint ugyanennek Firefox-változata.

Szinte érezni az éhesen táguló pupillát - a Mozilla tervezett telefonja, a Seabird, fejlesztések olyan zsibvására, hogy szédülünk belé. Vásári mutatvány, videón a boszorkánykonyha, avagy: csak a fele igaz legyen ! 

Már a puszta felsorolás is meggyőző - végre egy olyan koncepció, amely a telefont nemcsak a high-tech csillogás fókuszaként, hanem mindennapjaink részeként képzeli el. A beépített headset már levett a lábunkról, de a mélyebb hatás kedvéért vegyük sorra a várható nyalánkságokat:

• A 8 MP-es kamera vajaskenyér a kivetítőhöz képest: A Mozilla 45 lumen fényerővel rendelkező picoprojektort építene a készülékbe, amely 960x600-as képet vetítene a megfelelő felületre. Bármilyen valószínűtlenül hangozzék is ez, a kivetítő minden valószínűség szerint a mobilok része lesz - annak ellenére, hogy a ma kipróbálható példányok hagynak némi kívánnivalót maga után. Csakugyan hagynak, egy ilyet már meg is kívántunk.

• A beépített headset pedig a Kolumbusz-tojásának tipikus esete. Talán rémlenek a feltekeredő fülhallgató kábelek, amelyek érthetetlen módon nem terjedtek el. Nos, a Mozilla megoldása azok szellemi rokona. Nemcsak kivehető és visszailleszthető az egység, hanem a mobil távírányítójaként, amolyan távegérként is működne. Ezt az ötletet leginkább a "pofás elképzelés" jelzővel illethetjük.

• A drótnélküli töltés jól hangzik - a megvalósítás mikéntje más kérdés. A jelenlegi konstrukciók még nem váltják be a technológiához fűzött reményeket.

• A kivetített kétoldali billentyűzet pedig a nagybetűs VÁLASZ az érintőképernyős telefonok által felvetett kérdésre: az érintőpaddal együtt lehetővé teszi, hogy a képernyő szabad maradjon. A tapasztalatok szerint azonban a már elérhető kivetített billentyűkre - vagy inkább tappantyúkra - ráfér némi tökéletesítés.

 Az alapanyagok kimérve, keverve, gyúrva, a tészta az izzó sütőben: lássuk a tortát ! 

Csak annak a statisztikának hiszek, amit én magam hamisítottam - mondta Churchill és már csak ezért megérdemelte, hogy a történelem nagyjai között emlegessék a nevét. A statisztikák szerelmesei elbűvölten merítkeznek meg a számokban, élvezettel sikkannak fel az olyan finom részletek láttán, mint a kedvenc - és persze fiktív - ornitológiai adatunk:"A magyarországi gólyafészkekben 2.3 az átlagos fiókaszám."  Facebook ismerőseink körképes krónikája.

A statisztika - közhely vagy sem - olyan, mint a bikini, sok mindent megmutat, csak éppen a lényeget fedi el. Viszont kétségkívül mutatós. Közösségi hálónk feltárja titkait - itt a lehetőség, hogy remek tortadiagrammokat és összefoglalókat készíthessünk Facebookos ismerőseink régi és legújabb tetteiről, eredetükről és növekedésükről, diadalaikról és bátorságukról. És persze kor és nembeli eloszlásukról akár.

A Microsoft Docs oldala és online szövegszerkesztője, amellett, hogy pofásnak bizonyul, remek lehetőséget kínál: ha összekötjük Facebook regisztrációnkkal, cserébe formás és tartalmas grafikonokkal kápráztat el - felméri és emészthető formában összegzi ismerőseink adatait.

Mivel a közösségi oldalon keresztül is megoszthatjuk online dokumentumainkat, várható volt a következő fokozat is: körülbelül egy hónapja Facebookos adataink szempontok szerinti rendezése és felmérése is elérhetővé vált. Újabb benzinfröccs a Google Docs-al vívott csatában - a célegyenes azonban még ködös távolokba vész.

A procedúra egyszerű , csak néhány kattintás - mindenesetre okot adhat némi rácsodálkozásra. Könnyen kiderülhet ugyanis, hogy míg a nemek és korosztályok tekintetében jól állunk, a kőfaragók és balettáncosok körében erősítenünk kell.

Forrás:Lifehacker

Rengeteg time-lapse technikával készült idővideó kering a net útvesztőiben - ez azonban megérdemli, hogy levetett kalapunkat rongyosra gyűrögessük előtte mélységes megilletődöttségünkben.

Timelapse Montage from Mike Flores on Vimeo.

Mike Flores filmre veszi az időt - képei önmagukban is alkalmasak a "nyugalom előidézésére", amely bizonyos hátborzongatóan bizsergő érzéssel társul, de Zimmer zenéje egészen új dimenziókba emeli az alkotást. Ezzel nem mondtunk sokat, hiszen ez az aláfestés a Szezám utca tetszőleges részéből is a lét kérdéseit boncolgató, univerzális metaforát faragna.

A videó fogyasztása szobahőmérsékleten, HD-minőségben, fülhallgató igénybevétele mellett  ajánlott ! Felhívjuk figyelmüket a hajnal pillanatára: megvilágosodás több értelemben is. Megtekintésre érdemes a két rekord - a világ legkisebb stop-motion videója és az első HDR-mozgókép is.

Bár úgy fest, mint egy divatdiktátor, esetleg filmsztár otthona, a képen látható épület egy becsületes gazda számára nyújt menedéket és őrzi a családi tűzhely melegét. Csirketojásból épül a ház.

Az ízlés változik, az ízlés gyarló és rendíthetetlen. Magunk inkább érdekesnek, mint szépnek látjuk a fenti épületet. Ráadásul - ide a rozsdás bökőt - biztosra vesszük, hogy a legtöbben amerikai helyszínre gyanakodnak, pedig az ingatlan bizony litván, a tulajdonosa pedig valódi gazdálkodó: a farmon csak úgy nyüzsögnek a csirkék, tyúkok, sertések és egyéb haszonállatok. Ha kutya is van, valószínűleg nem mehet be a házba. Esetleg egy szigorúan ferde, apró kutyaházban vészelheti át a baltikum hideg teleit.

Az épület mellesleg 425 négyzetméter és a tulajdonos felesége tervezte, aki fatörzsekből szerkesztett hatást szeretett volna elérni. Amolyan Noé bárkáját - amelyen a család és összes függeléke a városból a vidékre úsztatott, ahol az elképesztő vidéki ház hangulatát reggelente friss tojással koronázhatják meg. 

Talán rémlik még valami, ha elhangzik a szöveges kalandjáték kifejezés - ott kaparászik az elme zugában közvetlenül C.C Catch és Karel Gott között. A káprázatos animációk kora előtt ez volt a menő.

A PortableQuest, amely jelenleg a Zork I névre hallgató játékot kínálja angol nyelven, minden böngészőn működik, szöveges jellegének köszönhetően azonban szinte üvölt az E-ink kijelző után. A Kindle 3 igenis játékkonzol, bár igényel némi pepecselést - a hangulat azonban garantált: A szöveges felületen könnyedén regisztrálhatunk, menthetjük el és tölthetjük be az adott játékállást.

Forrás:Lifehacker

A bíztató jelek ellenére alig hittük volna pár éve, hogy sikerülhet a bravúr - az Internet Explorer megszorongatása. Bár az IE9 béta verziója meggyőző, kérdés, hogy a Microsoft böngészője visszanyerheti-e a felhasználók bizalmát. Lassan már másképp is fogalmazhatunk: melyik az a rivális böngészők közül, amely az értő közönség körében tölti be majd a vezető szerepet. Áttekintés, esélyek, az Operába ma nem váltunk jegyet. 

A Firefox diadalmanete nem volt véletlen: testreszabhatósága, sebessége, bővíthetősége hamar népszerűvé tette az igényesebb felhasználók körében, nem is beszélve az exkluzivitás érzetéről -a lendület pedig nem fogyott: mára szélesebb körben is szép pozícióra tett szert. Ám a növekedéssel együtt járt a nimbusz fakulása is: az ártatlanság kora végetért. 

Ekkor lépett színre a Google könnyed, a végletekig letisztult böngészője, amely mára szintén kiegészítők garmadáját kínálja, nyíltsága és elképesztő sebessége mellett. Gyors bemutatónk után érvek és ellenérvek - teljességre nem törekvő - zsibvására következik, a hangulatot pedig ez az elképesztően szellemes Chrome sebességteszt alapozza meg: 

A tempó sem csillapodott: A Chrome szinte folyamatosan szépíti, frissití önmagát. Hogy ez a stabilitás kárára ne menjen, a Google különböző verziókban tette elérhetővé a programot. A nagyközönség számára a stabil, a haladóbbak számára pedig a fejlesztői verziót tette elérhetővé. Az igazán elvetemültek pedig a Canary Build-et használják alapértelmezett böngészőként - ez a verzió naponta építi be a legújabb frissítéseket, emellett szabadon használható a Chrome bármely, már telepített változata mellett.

 

A CANARY BUILD KIADÁS

Mint ismeretes a Chrome több különböző kiadásban kerül a nyilvánosság elé.

A stabil és fősodorbeli verzió csupán a kiforrott és többszörösen tesztelt fejlesztéseket tartalmazza, míg a fejlesztői csatorna - ismertebb címén Dev Channel - heti frissítéseket tölt le és alkalmaz rendszeresen. A csatornák nem futhatnak párhuzamosan, a felhasználónak kell választania közülük. (Ebben segít a Chrome Channel Switcher nevű alkalmazás.)

A Canary Bild azonban eltér a megszokott verzióktól - meglévő és hivatalos böngészője mellé telepítheti és azonnal kipróbálhatja a legújabb fejlesztéseket - a Canary ugyanis akár naponta többször is frissülhet és minden újdonságot rögvest  - automatikusan - beépít. Letöltése az érdeklődők számára feltétlenül ajánlott !

 

A netes pletyka pedig igaznak bizonyult: a Google hamarosan (karácsony környékén) megnyitja webalkalmazás boltját is. A webalkalmazások szorosan kötődnek a megjelenő Chrome OS nevű operációs rendszerhez. A Chrome OS filozófiája gyökeresen újnak hatott: az adatokat, dokumentumokat mind a neten, az ún. felhőben tárolná és kezelné, a felhasználó gépén gyakorlatilag alig lenne szükség tárhelyre: szövegeinket a Google Dokumentumokban szerkesztenénk, képeinket a Piacasán, videóinkat a Youtube-on tárolnánk. A komolyabb feladatokra pedig dedikált webes alkalmazásokat szán a cég: online képszerkesztőket, videóvágókat. Határt csupán a sávszélesség szab.

Nos, ezek a webes szolgáltatások, a hagyományos társaikkal egyetemben egészítik majd ki a Chrome-ot, a rögzített fülekhez (pinned tab) hasonló elrendezésben, de vizuálisan elkülönítve: megnyitásukkor azonban nem látható a címsáv, sem az egyéb kezelőelemek.

Újdonságként hathat még a Chrome Labs, tehát kísérleti funkciók felülete, amely az "about:labs" kifejezés címsávba gépelésével érhető el, valamint a frissen megjelent hardveres gyorsítás lehetősége is.

 

Néhány hasznos kiegészítő:

ChromeAccess: A leghasznosabb, kétségkívül. Szinte minden Chrome funkciót összefog, egyetlen gomb alá rendezve: az Előzmények, Letöltések, Könyvjelzők, Kiegészítők mellett könnyű és gyors hozzáférést nyújt az átmeneti tár állapotához, az ineternetkapcsolat részleteihez, a memória-adatokhoz és sok egyéb hasonló szolgáltatáshoz.

Flashblock: Szerszámosládánk kedvenc csavarhúzója: automatikusan blokkol minden Flash tartalmat a látogatott oldalakon, decens és kellemes jelzéssel utal elfoglalt helyükre - egyúttal egyenként is engedélyezhetővé teszi azokat. Egy gombnyomással állíthatjuk be, hogy az adott oldalon futhatnak-e flash tartalmak, vagy sem.

Ultimate Google Docs Viewer: Nehéz nélküle elképzelni a Chrome-ot. Minden letölthető dokumentum-formátumot automatikusan megnyit, szerkeszthetővé, menthetővé tesz.

AutoPager Chrome: a közkedvelt alkalmazás Chrome verziója, használatával nem kell többé a weboladlak alján kattintgatnunk folyamatosan a tovább linkre vagy a következő oldal gombra: önállóan tölti be azokat

BugMeNot Lite: Pofátlanul hasznos alkalmazás - regisztrációköteles oldalakra kínál hozzáférést, a legtöbb alkalommal működik. Hihetetlen mennyiségű időt spórolhatunk meg vele.

 

Miért lesz egyre népszerűbb a Chrome ?

Sok felmérésben előzi már meg a Firefox-ot, elsősorban a haladó felhasználók között a Google termék. Az okok közül talán a legmeggyőzőbb az, hogy számos alkalommal meg sem fogalmazott problémákra nyújt megoldást, amelyet a többségünk észre sem vett: kiegészítőket telepíthetünk a böngésző újraindítása nélkül, külön folyamatokba rendezte a füleket, megelőzve ezzel a teljes böngésző összeomlását. Apró figyelmesség: egy-egy lap bezárásakor a többi nem méreteződik át, amíg az egér nem hagyja el a lapok sávját - így elkerülhető a véletlen félrekattintás.

Ízlések és pólók

Nem mellesleg a felhasználó és nem a programozók oldaláról közelítette meg a felület és az elrendezés kérdését: bár az omnibox néven elhíresült keresővel egybeolvasztott címsáv egyértelműnek tűnik, mégis meghatározó fejlesztésnek bizonyult. A felhasználónak egyel kevesebb fronton kell helytállnia a Firefoxhoz képest.

Természetesen a Firefox is komoly lépéseket tesz, a Panorama néven futó lapkezelési technikája, amely a hamarosan megjelenő 4-es verzió része lesz, lenyűgöző. Mégis, valahogy lassabbnak, komótosabbnak érezni a dinamikáját - legalábbis a Chrome örök megújulásához képest.

A frissítések üteme

Júliusban a Google bejelentette, hogy a stabil verzió frissítési ciklusát 6 hétre emeli. Mit nyerhetünk ezáltal ? Ahelyett, hogy a hatalmas, mindent egybefogó fejlesztésekre várnánk, a legfontosabb javítások, kiegészítések hamar a gépünkön landolnak - a visszajelzések és reakciók a közös munka, a jelenlét érzetét keltik. Emellett az apróbb funkciók gyors beépülésének köszönhetően az újabb verziókat már ismerősként üdvözölhetjük. Mindehhez pedig már arra sincs szükség, hogy a fejlesztői verziót futassuk.

Az élmény

Bár a tesztek objektivitása komoly erény, semmi sem ér fel a felhasználói élménnyel. A Chrome rendre az élen végez szinte minden elképzelhető tesztben, és bár a Firefox utolsó verziója az első helyet érdemelte ki a memória-felhasználás terén, a felhasználók mégis egyre lassabbnak és lomhábbnak látják. 

A Chrome gyorsabbnak érződik - és ez a lényeg. A letisztult felülettel együtt ez a "mindent-visz" kombináció.

Az integráció 

Szeretjük vagy sem - a Google egyes szolgáltatásai megkerülhetetlenek. Ha akad olyan olvasó, aki sohasem használta a keresőt, esetleg egyszer sem regisztrált a Gmail levelezőrendszerébe, használta a Google Térképeket, meghajtjuk fejünket előtte, emeljük a kalapunkat. 

Ha Gmail-felhasználók vagyunk, a Chrome "fogd és vidd" módon illeszthető csatolmányokat, képbeillesztést, kínál. Az Androiddal való együttműködése is példás: a Chrome to Phone alkalmazás segítségével tartalmainkat azonnal a telefonon láthatjuk viszont.

Miben jobb a Firefox ?

Természetesen a kiegészítők számában messze megelőzi a Chrome-ot. Nehéz olyan funkciót kitalálni, amelyet nem valósít meg Firefox alatt egy-egy harmadik fél által írt alkalmazás. A közkedvelt Firebug-hoz hasonlóan remek fejlesztőeszköz nem érhető el Chrome alatt, bár annak beépített Fejlesztői eszköztára egyre hatékonyabb. Az Adblock Plus is számos előnnyel rendelkezik A Chrome verzóhoz képest. A legnagyobb hiányosság pedig talán a DownThem All kiegészítő, amely masszív letöltési lehetőséggekkel bővíti a Firefox-ot. 

Végső soron egyedi ízlés kérdése böngészőt választani - szinte mindegyik verzió kínál olyasmit, amiért szeretni, alakítani lehet. A verseny azonban éles, Dévénynél új jelentkezők döngetik a kapukat, érvek feszülnek egymásnak, a riválisok egymást licitálják túl - mindebből pedig a felhasználók profitálhatnak majd.

Forrás:Lifehacker

Ettől még Darth Vaderben is meglazultak volna a csavarok. A látvány önmagáért beszél. Yoda kezében jobban mutatna.

Amíg sokan azzal voltak elfoglalva, hogy miképp is fogják az új iPhone-t, a PachimonDotCom sokkal hasznosabban töltötte az idejét: az okostelefonból vidámtelefont fabrikált. 

A hatalmas szemeket meresztő iPod Nano, az iPhone4 és az iPAd az asztalon táncol fékeveszett jókedvében - új játék született: 

Az ötletforrás és ihletadó :

Bár a Windows 7 kellemes tulajdonsága, hogy a Start Menü könyvtárai egy félórás barkácsolás és szöszmöt segítségével testre szabhatóak, de most akár automatikusan is elvégezhető a művelet: a Handy Start Menu önállóan kezes bárányt farag a neveletlen farkasból.

Nem füst rekedt meg az épületben - valódi felhő hullámzik benne, éppolyan, mint az égen vonuló természetes társai . A reggeli London ege, mint mennyezet és a 2010-es építészeti biennálé.

A mikroszkópikus méretű, levegőben kavargó vízcseppek az épületben rekedtek. A gomolygó felhő teljesen mesterséges - bár csupán származását tekintve az. 

Testuo Kondo építész fejében fogalmazódott meg az ötlet: eresszünk valódi felhőt egy épület belsejébe. Úgy gondoljuk, nem a gyakorlatiasság vezérelte tetteit, bár ennek ellentmond, hogy sajnos nem kísérelte meg egy gigantikus seprű, esetleg komondor segítségével terelni be a bárányfelhőket az épületbe, hanem józan mérnökember lévén szakértőhöz fordult. Mivel nem akadt elérhető esőtáncot járó indián sámán, a Transsolar nevű cég oldotta meg a feladatot. 

Három különböző páratartalmú és hőmérsékletű levegőréteget pumpált az épületbe, majd a megfelelő berendezésekkel állították elő a felhőt magát, amely az üres tér közepén lebeg. Éppen egy méterrel a látogatók feje felett. 

Az alább következő, aprólékosan zseniális remekművet egy CellScope mikroszkóphoz csatolt Nokia N8-as készülékkel forgatták és a végeredmény egyszerre lett lenyűgöző és meghatóan bájos. Ceruzaforgácstenger.

Nem maradunk adósak az "Így készült" videóval sem: 

Forrás: Popsci, Gizmodo

Windows 7 alatt kényelmesen csupán néhány tétel rögzíthető: ezen segít az alább hivatkozott Taskbar Item Pinner nevű nagyszerű segédprogram. Terítsen kedve szerint !